Konok Kunok

Kun Himnusz

2011-04-30T01:51:00.000-07:00

Gubcsi Lajos - Szabados György: Kun Himnusz

Hajtsd fejed földedre, hallgasd dobbanását
Szerte a buckákon nagy harang zúgását
Kun sorsod becsület, a bátrak világa
Dolgoddal életet lehelsz a pusztákba.

Refr.:
Apánk keze, anyánk szíve
Nagyszüleink tekintete
Szabad nép lehettünk, nádasok farkasa
Végtelen kék egünk, fel fényre, fel Napra!-
Úgy legyen…

Tengersík vidéken tengernyi fájdalom
Ne tűrd, hogy idegen győzzön a hazádon
Gyerekünk sasszeme az eget kémleli
S tudja, hogy nem hal meg sohase Petőfi

Refr.

Apánk keze, anyánk szíve

Nagyszüleink tekintete

Szabad nép lehettünk, nádasok farkasa

Végtelen kék egünk, fel fényre, fel Napra!-

Úgy legyen

Nem hal meg Móra se, marad egy-két krajcár
Szegények nem leszünk, reánk szép jövő vár
Szabad szó, nagy tettek, az utunk égig ér
Szívünkben szerelem, házunkban lágy kenyér.

Refr.

Apánk keze, anyánk szíve

Nagyszüleink tekintete

Szabad nép lehettünk, nádasok farkasa

Végtelen kék egünk, fel fényre, fel Napra!-

Úgy legyen

Szélben száguld lelkünk, ősi kincs a hitünk
E széles kun földön nyolcszáz éve élünk
Tejút és csillagok, életünk végtelen
Arcunkon tisztesség, ha ráhull a lepel.

Refr.

Apánk keze, anyánk szíve

Nagyszüleink tekintete

Szabad nép lehettünk, nádasok farkasa

Végtelen kék egünk, fel fényre, fel Napra!-

Úgy legyen

Adj erőt a kunnak, kis népednek, Uram
Keletről jött sorsát megélni boldogan
Magyarok és kunok, ugyanaz a fajta
Kísérje utunkon Istenünk áldása.

Refr.
Apánk keze, anyánk szíve
Nagyszüleink tekintete
Szabad nép lehettünk, nádasok farkasa
Végtelen kék egünk, fel fényre, fel Napra!-
Úgy legyen

Elszámolást!

2011-04-25T20:21:00.000-07:00

Az a bizonyos húsz év

tlg futása, egy kis magyar abszurd

Magam úrsága

Jobbomban a kard, balomon a lánc,

Úgy érzem szétszakadok,

A vitéz és a zsellér, bennem,

Jól összeakaszkodott.

Farkasfejű birka, vagy birkafejű farkas?

Milyen állat vagyok?

Birkák közt farkas, farkasok közt birka

Ez lennék én? Ez én vagyok?

Feltételes hűség? Kelletlen hűtlenség?

Rossz szolga vagyok,

Ezt aki úr érzi, őérte én,

Meg nem halok.

Feltételes hűség? Kelletlen hűtlenség?

Rossz úr is vagyok,

Aki szolga érzi, kifosztásból,

Rossz példát adok.

Szolgaság vagy úrság?

Egyaránt, nem nekem való,

Eb ura fakó, legények

Magam urának vagyok én, a jó.

Vicsoroghat is rám, manapság

Minden jobbos és balos agyar,

Így születtem és így vagyok én,

Baloldali és magyar.

Előzmények

Mobil variálható színpadrendszer (1979)

A színpadrendszert a tömegpolitikai rendezvények, illetve az egyre erősödő rock szakma tárgyi technikai alapigénye hívta életre. Szükség volt, igény mutatkozott szabad - és zárt térben (csarnokokban) egyaránt igen rövid idő alatt, az ország bármely területén különféle nagyságú és darabszámú, lépcsőn, domboldalon, síkon felállítható színpadokra, úgy hogy az ahhoz kapcsolódó értékmegőrző igények is kielégítést nyerjenek.

Földanyag gazdálkodás és építőanyag regenerálás "know-how" (1986)

A projekt lényege az, hogy egy meghatározott térségben jelentkező földanyag felesleg (építkezések során kitermelt anyag) illetve szükséglet találkozzon. Ennek a regionális problémának a megoldására alakítottunk ki szerzőtársaimmal egy működőképes rendszert. A kialakítás időszakában (1982-1985) a rendezetlen helyzetből fakadóan évente milliárdos nagyságrendű "kár" és nehezen számszerűsíthető terhelés érte a fővárost, feleslegesen. A számítógéppel támogatott projektet a Fővárosi Földhivatal vásárolta meg "know-how" hasznosítási szerződés keretén belül.

Hálós elektromos találatérzékelő tábla, találmány (1989)

Az 1980-as évek elején fegyveres körökben igény mutatkozott a tömeges (pisztoly, géppisztoly) lőgyakorlatokra fordított költségek csökkentésére, illetve azok eredményeinek megbízható kiértékelésre. Erre az igényre született az a találatérzékelő tábla, mely papír alapon az arra felvihető elektromosan vezető festék, ezáltal a nagytömegű és olcsó nyomdatechnikai előállítását célozta, mely szabadalmat nyert. A találmány szabadalmi védettsége lejárt.

Az összeomlás

A Födhivatal és a Terra Tromos Kft.

A munkásőrség felszámolása és a PM ZÁVKHI

Magyar Honvédség lakás elidegenítés előkészítése

Vállalkozósdi

Materiális vagyonértékelés és az ACTUÁL Bt.

Szolártechnika és a TERINFO Kft.

- Pápa

- Annavölgy

Önkormányzati és állami bérlakás elidegenítés

- Újpest

- Sopron

- Magyar Honvédség

Ingatlaninformatika és Adatbanki tevékenység

Társasház Elidegenítési Kézikönyv (1995)

A tömeges bérlakás elidegenítés során a piaci versenyigények (alacsony versenyár és költségszint!) nyomására a bérlakás elidegenítés komplex folyamatát, a műszaki felmérést és dokumentálást követően egységes számítógépes rendszerbe szerveztük. Ezeket az ismereteket tanulmány - és szoftverformába öntöttük, majd azt szerzői joggal védtük. A „know-how” jogvédelem alá lett helyezve az artisjus-nál.

Ingatlan-informatika "know-how" (1995)

Az ingatlaninformatikai és adatbanki tevékenység legfőbb célja az, hogy az ingatlanajánlatok a forrásoktól (ajánlattevők) eljussanak a rendeltetési helyekre (a bárki számára elérhető elektronikus ajánlathordozó rendszerek és azok elérési pontjai) és az átvitel gyors, pontos, a hozzáférés (lekérdezés) pedig teljes körű, olcsó, környezetbarát és kényelmes legyen. Az így keletkező adatok áttekinthetők legyenek térben és időben a különféle elemzések és kutatások számára. A fenti igényszintet Budapest főváros területén 1995 végétől megvalósítottuk szerzőtársaimmal együtt Az Ingatlan Piaci Információ időszaki kiadvány havi (kéthavi számokban) egy teljes évfolyamot meghaladó időszakot élt meg. Célját tekintve az ingatlanszakma szakmai tájékoztatására szolgált, piaci adatokkal, azok elemzéseivel. A Gépjármű Piaci Információ az Ingatlan Piaci Információ analógiájára kialakított monitoring és adatbanki tevékenység adatait teszi közzé. A „know-how” jogvédelem alá lett helyezve az artisjus-nál.

Ingatlan Piaci Információ (1995-1996) időszaki kiadvány

A lap kiadói jogait gyakoroltam. A kiadvány 1995. októberétől 1996. novemberéig lett kiadva havonta, 1000-1000 példányban. Köteles példányai a Széchényi Könyvtárban.

Ingatlan-Online Ingatlanpiaci Monitoring - adatbank (1995- )

Az adatbank az ingatlan-informatika elméletére alapozva 1996.01.01-től folyamatosan működik és Budapest ingatlanpiaci kínálatának – hirdetési újságokban és ingatlan adatbankokban megjelenő - összehasonlítható ajánlatait viszi számítógépre szelektív sajtófigyelés formájában. Mára Magyarország legnagyobb ingatlan-adatbankját képezi a maga 1 millió feletti rekord (ajánlat) számával. Az adatbázis 2004. évben jogvédelem alá lett helyezve, Ingatlan-Online Magyar Ingatlanpiaci MetaAdatbázis megnevezéssel a MATISZ-nál. www.matisz.hu

Virtuális Ingatlan Piac – ingatlan-online.com webportál

www.ingatlan-online.com (1999.04.02 -) Az ingatlanszakmai portál 1999.04.02 óta működik. Látogatószáma 154843. Ami a hazai ingatlanszakmában fontos, az ezen a portálon, ami több mint egy linkgyűjtemény az megtalálható. A portál a szerkesztői és webmesteri feladatait látom el.

Ingatlanpiac.net majd ingatlanpiaci.info webszaklap (2000 - 2008)

www.ingatlanpiaci.info A lap 2000. év decemberében lett indítva. Azóta a hazai ingatlanszakma egyik meghatározó szócsövévé vált a weben. Jellemzője az, hogy szakújságírók, illetve szakemberek publikálnak rajta, illetve tesznek közzé elemzéseket. A webszaklap főszerkesztője egyben „webmestere” vagyok.

Ingatlankódex 2002

http://www.ingatlanpiaci.info/ingatlankodex2002.htm

A Magyar Ingatlan Fórum keretein belül igény mutatkozott egy olyan szakmai kiadvány összeállítására, melyben a szakma artikulálja az egyes szakterületeket, az azokkal szemben támasztható követelmények, a szakmán belüli közös nyelven beszélés, valamint a fogyasztóvédelem érdekében. E kiadványhoz szervesen kapcsolódik a Magyar Ingatlankamara kialakításához szükséges lapdokumentumok, úgymint alapító okirat tervezet, etikai – és szervezési működési szabályzat. A szerkesztői teendőket vállaltam fel, miután a fórum weboldalának a webmesteri feladatkörét is én látom el. A Magyar Ingatlanfórum 2005 évre megszűnt. Részlegesen utódszervezetek alakultak jogi keretek között, úgymint Magyar Ingatlanmédia Szövetség (2004) www.ingatlanmedia.info ; Magyar Ingatlan Tanács (2005) www.magyaringatlantanacs.hu

Regresszió analízis alkalmazása a lakóingatlan-piacon (2003)

http://www.ingatlanpiaci.info/lakoingatlanertekeles/

A kézikönyv a korszerű ingatlaninformatikai módszerekkel történő lakóingatlan-értékeléshez szükséges ismereteket tartalmazza. Bolti forgalomban nem kapható.

Ingatlanliga-hálózat (2003-2005)

www.ingatlanliga.hu Az Ingatlanliga-hálózat egy ingatlanközvetítő irodákból – rezidensekből - álló hálózat, amely 2004. május 2. időpontra Magyarország minden városában jelen kíván lenni, irányítószámokra rendezetten egy és csakis egy irodával. A hálózat regionálisan szerveződik. A hálózat tagjai Magyarország legnagyobb - a Magyar Ingatlanadatbank Unió - adatbázisaival rendelkeznek. A hálózat célja és rendeltetése, hogy egyfelől a város és környezete, másfelől az ország ingatlan kínálatának legteljesebb körét mutathassák be ügyfeleiknek. A hálózatot 2005. év nyarán megszüntettem.

Ingatlaninformatika Kézikönyv (2004)

http://www.ingatlan-online.com/ingatlaninformatika/index.html

A kézikönyv három fő – önálló – fejezetből áll.

Ingatlaninformatika 1. : Alapismeretek

Ingatlaninformatika 2. : Piacismeret és regresszió analízis

Ingatlaninformatika 3. : Ügyvitelszervezés és adatvédelem

A kézikönyv az ingatlaninformatikai elméleti alapjait és praktikumát tartalmazza.

Ingatlanpiaci Statisztikai Analízis jegyzet (2004)

http://www.ingatlanpiaci.info/isa/index.htm A jegyzet a lakóingatlan-piaci lokáció, helyérték korszerű térinformatikai eszközökkel történő meghatározásának elméleti és gyakorlati ismereteit foglalja össze.

Újlakáspiac.hu (2005- 206)

www.ujlakaspiac.hu Budapest és az agglomeráció új lakáspiacának Internetes szaklapja, heti nyomtatható színes Hírlevéllel a Fókusz rovatban megjelent publicisztikákkal, Hírszemlével.

Ingatlanpiaci Statisztikai Analízis oktatócsomag (2006)

www.ingatlaninformatika.info /megszünt/

IngatlanPlatform weblap (2007 - 2008)

www.ingatlanplatform.info Az ingatlanpiaci közösségek, egyesületek, szövetségek és szolgáltatások gyűjtőportálja. /megszünt/

Palimadár Blog (2007-05-27- )

www.palimadar.hu

Ingatlanadó webszaklap (2006.05.31. - )

www.ingatlanado.hu

A KIVOSZ (2007.03.01 – 2010.03.01)

www.kivosz.hu

szervezése és kommunikációs rendszere

Vagyonadó (2009. 06 02 - )

www.vagyonado.info

Ingatlanérték szaklap (2009. 06 29. - )

www.ingatlanertek.hu

A Nagy Könyv:

Elszámolás (2011. április 26.-tól)

http://utolsomunkasor.blogspot.com/

Helyérték Trend ( 2011.05.01. - )

www.ingatlan-online.com/helyertektrend/

Redemptusok előre!

2011-04-24T01:37:00.001-07:00

A redemptio vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat. / Jog, Vagyon, Pénz Blogger/ A török háborúk során a jászkun kerület területén jelentős népességváltozás történt. Sokan elvándoroltak, például hajdúk lettek. A törökök alóli felszabadulás után idegen etnikumok költöztek a területre. Két kun szék a hatból teljesen el is tűnt. A népességcsere miatt a Habsburgok nem tekintették többé érvényesnek a korábbi jászkun kiváltságokat és 1702-ben I. Lipót 500 ezer rajnai aranyforintért zálogba adta a Német Lovagrendnek a Jászságot és a két Kunságot, vagyis a Hármaskerületet. Ez eltörölte a jászok és kunok örökös kiváltságait /Jog, Vagyon, Pénz Blogger/ és jobbágysorba süllyesztette őket. A sérelem miatt a jászok és kunok a Rákóczi-szabadságharc lelkes támogatói voltak. /Íme a Rákóczi féle szabadságharc gyökere, Blogger/ Mivel a Német Lovagrend nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait, 1731-ben (más források szerint 1730 illetve 1735) eladta jogát a Pesti Invalidus Rendháznak.

A megváltás

A kerületben mozgalom alakult a jogok visszaszerzésére. Több éves gyűjtésből és kölcsönökből sikerült összeszedni a közben 575 900 forintra nőtt összeget, amely egyes források szerint az akkori Magyarország költségvetésével összemérhető nagyságú volt. Ezen összegen felül vállalták 1000 lovas felszerelését, az általános hadfelkelést, valamint a nádor és más tisztviselők fizetésének megadását.

1745. május 6-án Mária Terézia aláírta redemptioról szóló diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait, azaz a szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, a pallosjogot, a révtől, vámoktól és a földesúri szolgáltatásoktól való mentességet.

A jászok-kunok a redemptio során kivételt tettek, mert lehetővé tették, hogy több, pénzzel rendelkező, betelepülő vagyonos polgár is részt vegyen a redemptioban. A betelepülők eredetileg nem voltak jászok-kunok. Akik részt vettek a megváltás összegének összegyűjtésében, „redemptusok”, akik pedig nem tudtak részt venni benne, „irredemptusok” lettek.

A redemptio megváltoztatta a községi földtulajdonok korábban egyenlő elosztási arányát, mert azt, a redemptusok között, az általuk megváltott összeg nagyságának arányában osztották el. A redemptusok minden közösségi jószágból (például legelők) részesültek, míg az irredemptusok csak a ház körüli veteményföldekből. Végül voltak a „zsellérek”, későbbi betelepülők, akik még közmunkákkal is tartoztak a közösségnek.

A redemptusok tudatosan ápolták kun-jász származástudatukat, amiben komoly szerepe volt az iskoláknak és a helyi értelmiségnek. A földnek magántulajdonban való megjelenésével komoly gazdasági fejlődés és társadalmi rétegződés indult meg. /Forrás/

Alaptörvény

2011-04-20T04:02:00.001-07:00

Nemes gondolatok jegyében született az Alaptörvény, s Húsvét hétfővel, aláírásával életérzéssé válhat bennünk – a szabad magyar haza életével törődő érzéssé. Sok millió ember nevében beszél, amikor megfogalmazza gondolatainkat, hitünk irányait.

Árpád honfoglaló törzsei utódaiként ezeregyszáz éve szilárd alapokra helyezett Magyarországon élünk. Szent István királyunk hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkén vállaljuk ezredéves harcunkat a haza szabadságáért és függetlenségéért, szeretjük őseinket, akik érte küzdöttek. Népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.

Tudjuk, hisszük és büszkén mondjuk: a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásai gyarapítják a világot. Ápoljuk és megóvjuk örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit. A fiatal nemzedékek elhivatottsága a jövő garanciája. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Tudjuk, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Az eszmék között valljuk az Alaptörvény szellemében, hogy minden tudásunkkal megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük. Szeretjük a történeti alkotmányunkat legszebben megtestesítő Szent Koronát, amely jelképezi Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Az Alaptörvényünk szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Szeretjük azt a minden, nemzetileg fontos érzést átható, egységes szellemet, ahogyan az Alaptörvény megszabja Magyarország jövőjének útját.

Gubcsi Lajos, A Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnöke

A Magyar Művészek Köre

Előre katonák, előre magyarok!

2011-04-13T01:52:00.001-07:00

Igen! A kiválóság, az élen járás felmutatása.

1. Boldog gyermekévek a puszták világában /Gubcsi Lajos - T. Kun László Géza/

2011-03-22T10:24:00.001-07:00

Ez az írásmű "kun kettős legényes", egy ugyanazon világ párhuzamos síkokon történő szubjektív korrajza, azzal hogy először vala Dr. Gubcsi Lajos Egy kun Budán és Pesten c. írása melyre egy másik kun felfigyelt és ellenállhatatlan kényszer hatására ...
1948-1954

Hol született e sorok írója és kinek?

Bár látszólag Kiskunfélegyházán a kórházban 1948. június 7-én, az elvadult kisajátítások és a népi demokratikusan diktatórikus vadak trónra lépésének évében – az életre kelés a lényeget tekintve valójában kint a tanyákon történt, Fülöpjakabon, a Herke-tónál, a tanyasi iskola tanítói lakában, ahol akkor az apja tanított reménytelen és mégis csillogó szemû parasztgyerekeket, s ahol 22 éves anyukája örömmel

eltelve várta.

/E párhuzamos sorok írója - Árnyékszerzőnk - Berzencén, 1954.01.11-én a Smolcz udvarban született, és egy zsidó bába segítette a világra. Ekkorra a téeszesítés már vidáman folyt. A fényes szelek nemzedékét képző magyar-történelem szakos anya és orosz-testnevelés szakos apa elsőszülött kis piros csizma várományosként koraszülöttként. Szopni sem tudott és már ekkor igényt tartott, a pohárra./

És hunnak, magyarnak és kunnak született. De mert nincs ilyen hármas származási anyakönyvvezetés, késõbb, 2006-ban õ maga alkotja meg a hármas anyakönyvet az Ópusztaszeren, a Nemzeti Emlékparkban felállított kultikus kõ szoborpár feliratával: „Hun, magyar és kun õseim szeretett emlékére”. Büszkén írta e mondat alá a nevét 58 évesen, amikor a Nemzeti Emlékparknak adományozta ezt az Õseink nevû szoborpárt. Az ember az, aminek érzi magát. Õbenne ez a hármas vonal folyik, mint három egymásba torkolló folyó, és belõle folytatódik véget nem érõen Lajos Levente, Elõd, Botond, Etele fiában, Anikó és Emese lányában, s valakiben, akinek e percben, 2009 végén még csak az elvont vágyát érzi a feleségével titkos kacsintásban: a nemét és nevét nem tudván is tudják, hogy ha megjön õ is, Lél lesz, Álmos vagy kislányként Lelle. Õk heten gondoskodnak a hun, magyar és kun õsökrõl õutána is, ezért nyugodtan hal meg, bár szerinte 100 éves biztosan lesz, s ha nem, ez a hatvankettõ is nagyon szép volt.

/Árnyékszerzőnk szintúgy hunnak, magyarnak és kunnak született. Ám ez számára - mint újszülött - még nem volt nyilvánvaló, ahogy az sem, hogy a hun, han, kun, szán, kán ... szavak mind-mind ugyanazt jelentik. Azt az embert, aki maga ura - egyben lovon jár - és érdekérvényesítő képességeit - ijjal, nyíllal és szablyával is - képes nyomatékosabbá tenni..
Mindenben átlagos gyereknek érezte magát. Ordított néha, de toporzékolni évtizedekig nem tudott soha, tûrte sorsát keményen. Anyatejen élt sokáig, s nem is gondolta, hogy lesz egy egész évtized, amikor – az egyik jól látható apai-nagyapai örökségként is – e tejet újra és újra, néha hetekre is, borra-sörre-pálinkára váltja át napi élelmiszer-fejadagként. Ez is átlagos történet az õ alföldi kiskun hazájában.
/Árnyékszerzőnk mindig is szeretett volna szerény lenni, ám átlagon felüli fizikális (sportok) és szellemi képességei (tanulás, vers, zene) már kora gyermekkorától ebben akadályozták. A toporzékolást csúcsra járatta a földre vetődéssel egybekötött kimeredéssel és lábdobolással tetézve. Elsőszülött unokája is bemutatta már ezt a tudományt.
Az italok élvezetére nézve - Árnyékszerzőnk szerint - a helyes sorrend egyébiránt, az anyatej, a sör, a bor, a pálinka. Az anyatej és ami utána jön élvezete nem csak a szigorúan kunok lakta térségben népszokás, hanem mindenütt, ahová a kun ivadékok elvetődtek, például Szabolcs-Szatmárban és Baranyában is egyaránt. Ezt mind a népi megfigyelések és a kutatások is (ez irányban egyaránt) igazolják, ahogy a szuiciditásra (az öngyilkosságra való hajlamot is) mely minden kiváló harcos szerves, elválaszthatatlan része. A bátorság alapja. (Bár koronként vitatják, hogy az öngyilkossághoz avagy az élve maradáshoz kell-e nagyobb bátorság.) Például ki gondolná, hogy még a mai Macedóniában is jól azonosítható ez a vonulat? Ennek pedig az égvilágon semmi más oka nincs, csak a szenvedély. /
Egy kun Budán és Pesten

Egy kun Pesten és Budán

2011-03-22T06:40:00.001-07:00

Gubcsi Lajos: Ismét Vereckénél (részlet a ballada-változatból)

Gyöngén kezd a hajnal, méricskél a nap, kire vessen fényt elsõ sugára

Lassan egybeolvad kétszáz rongyos s a menekülõ, hazátlan, árva vezér

S a pirkadatban, lassan emelgetve fejét néz a nép az õ bátor kis urára

Az ingek alól, a kések után elõkerül az utolsó szelet, kettéosztott kenyér

(Levente, Elõd, Botond és Etele fiamnak)

Magyar Elektronikus Könyvtár

Bátraknak

2011-01-18T08:23:00.001-08:00

Talpra magyar!

2010-12-20T23:59:00.001-08:00

Mondjuk ki, hogy az 1989-90-es úgynevezett rendszerváltással az ekkortól számított "politikai elit" miközben megtollasodott, vagyonosodott adósrabszolgának adta el a népet. Ezt bizonyítja az a külső adósság, amely ma minden magyar állampolgárnak 2 millió forintos tartozást jelent. Most születik Zsófi unokám és máris mije van? Kettő millió forintnyi külső tartozása. A felelősség kérdése egyértelmű, a döntéshozás. Az 1989-es választásoktól a 2010-es választásokig terjedő időszak parlamenti képviselői. A kérdés az, hogy ki és meddig hordja a bilincset és a láncot!

Kun Miatyánk

2010-10-02T16:57:00.000-07:00

Újgur zene

2010-07-20T03:56:00.001-07:00

Kun Miatyánk

2010-07-06T14:07:00.000-07:00

A Kun Miatyánk a következőképpen hangzik:

BEZÉN ATTAM AZ, KENZE KIKTE
SZENLÉSZEN SZEN ÁDON
DÖSÖN SZEN KÜKLÖN
NITZIÉGEN GÉRDE, ALI KÉKTE,
BEZÉN AKÓ MEZNE, OKNÉ MEZNE
BERGÉZGE PITLEÜTÜR KÜNGÖN,
IL BÉZEN MÉNE MEZNE
NESZEM BEZDE JERMEZBEZGE
UTROGERGENGE
ILT ME BEZNE OLGYAMANGA
KUTKOR BEZNE ALGYA MANNA
SZEN BORSZONY BOKA CSALLI
BÓTSON IGYI TENGERE. AMMEN

Fordítás:
Mi atyánk, ki vagy a mennyben (égben),
Szenteltessék meg a te neved,
Szálljon le közénk a te akaratod,
Ugyanúgy a földön, ahogy az égben;
A mi kenyerünket add meg nekünk minden nap
Vidd el a mi bűnünket,
Amiképpen mi is megbocsátunk az ellenünk jövőnek;
Ne vigyél minket a rosszba,
Szabadíts meg minket a rossztól (gonosztól);
Te vagy ez az erős, igazságos jó Isten; ámen.

Közreadta: http://iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=9096934

Az ősnyelv

2010-01-16T02:58:00.001-08:00

Kunok I. világtalálkozója

2009-10-26T12:25:00.000-07:00

Hát erről lemaradtam. :(

Kunszövetség ....

Hajrá kunok!

2009-10-11T11:04:00.000-07:00

Nyílt levél Bajnai Gordon Úrhoz, a Magyar Köztársaság miniszterelnökéhez!

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Kiskunlacháza polgármestereként és magyar nemzetiségű magyar állampolgárként fordulok Önhöz levelemmel.

Levelem megírásához a düh, a végső kétségbeesés és a tehetetlenség érzése vezetett. Az érzés, hogy magyar emberként egyre inkább másodrendű állampolgárként kell élnem saját Hazámban, és a tudat, hogy mivel nem vagyok roma származású, és nem tartozom egyetlen meleg jogvédőszervezethez, vagy egyesülethez sem, nem kapok meghallgatást és védelmet. Magyarként én és honfitársaim csak megbélyegzést kapunk. Magyarként nem hallok mást csak azt, hogy rasszisták, idegengyűlölők és kirekesztők vagyunk. Ezt hirdetik külföldön és Hazánkban is.

Ma Magyarországon intézményesült a magyarellenesség, s ennek élén az Ön Kormánya áll. Sokmilliónyi magyar honfitársam nevében teszem fel Önnek a kérdést: miniszterelnökként kiket képvisel Ön?

Kiskunlacháza az elmúlt évben számtalanszor szerepelt különféle médiumokban, s a község lakossága nem először emeli fel a szavát az egyre durvuló erőszakhullám ellen. Cserébe mit is kaptunk? Segítség helyett megbélyegzést. Itt Kiskunlacházán ebben az esztendőben, a nehéz gazdasági helyzet ellenére 30 millió forintot költöttünk a közbiztonság javítására. Felújítottunk és átadtunk egy új, nyolc fős KMB-s csoport elhelyezésére szolgáló épületet, ennek egész éves rezsiköltségét finanszírozzuk. Megkezdtük a térfigyelő kamerák kiépítését, éjszaka a polgárőreink mellett szolgálatot teljesítő rendőrök fizetését biztosítjuk, megkezdtük a romos ingatlanok felvásárlását, lehetőségeink szerint közmunkát biztosítunk az itt élő romáknak. Megerősítettük a mezőőrséget. Felvettük a kapcsolatot és megállapodást kötöttünk helyi cigány szervezetekkel. Az erőszak mégis folytatódik Kiskunlacházán.

Az elmúlt hetekben egy kisgyermeket vertek meg úgy, hogy kórházba került. Egy élelmiszerüzlet tulajdonosát – aki rendszeresen hitelt ad cigány családoknak- vertek meg azért, mert kérte a tartozást, és erőszakkal fenyegették meg, ha feljelentést tesz. Fiatalkorú cigány gyerekek fizetés nélkül távoztak a benzinkútról, majd a rendőrség hosszas üldözés után kapta csak el őket. Nem rég egy cigány ember kaszát szúrt egy magyar hátába, mert ő számon merte kérni rajta erőszakos viselkedését, majd egy hölgyet vertek félholtra, mert nem adott gyógyszert nekik.

Hány Olaszliszka kell még?

A rendőröket arra kötelezik, hogy a cigányok által lakott településrészeken rendszeresen járőrözzenek. Miránk akkor ki fog vigyázni? Egy magyar ember élete Önöknek nem ér annyit, mint egy cigány emberé? Mi is emberek vagyunk! Kérdezem Öntől: Mit kell még tennem, hogy Községem polgárai ne félelemben, hanem biztonságban élhessenek? Ezek már nem „gyerekcsínyek”! Bennünket agyonverhetnek, gyalázhatnak és mocskolhatnak büntetlenül, értünk sem Ön, sem Kormányának egyetlen tagja nem emeli fel a szavát. Ön egyetlen cigány által meggyilkolt, vagy agyonvert magyar temetésére nem megy el, miközben a cigány áldozatok temetésén minden liberális jogvédő szervezet, és Kormányának tagjai is ott vannak.

Kérdezem Öntől: ott lesz-e Pesterzsébeten, a cigányok által halálra rugdosott magyar polgártársa temetésén?

Ön miért nem állt ki a nagy nyilvánosság elé és ítélte el ezt az embertelen gaztettet? Tudja-e, hogy mi a valóság a mai Magyarországon, melynek Ön a miniszterelnöke? Cigányok rugdosnak halálra embereket, láncfűrésszel fenyegetik a magyar gazdákat, mert azok meg akarják védeni a tolvajoktól terményeiket. Magyar embereket tartanak egyes cigányok rabszolgasorban, gyerekeket vernek meg a mobiltelefonjukért, és hogy elvegyék kis zsebpénzüket. Idős, munkában megőszült emberek rettegnek cigány tizenévesektől, akik kaszákkal támadnak azokra, akik szót emelnek az erőszak ellen, és akik orvosokat fenyegetnek meg, hogy kábító hatású gyógyszereket írjanak fel részükre.

Az Ön Kormánya mindent megtett, hogy a Magyar Gárdát betiltsa, mondván, hogy félelmet kelt és gyűlöletet szít, de miért nem tiltja be a cigány szabadcsapatokat, akik felfegyverezve egész megyéket tartanak rettegésben, akik még a rendőrökre is rátámadhatnak büntetlenül?

Ami ma Hazánkban folyik, arról az emberek már nem annak függvényében foglalnak állást, hogy jobb- vagy baloldalinak vallják magukat, mert az erőszak nem válogat. Minden becsületes magyar és cigány ember azt akarja, hogy végre rend legyen Magyarországon!

Magyarországon erős rendőrségre és szigorúbb büntető jogszabályokra és hatékony jogszolgáltatásra van szükség, hogy a nyugalom és társadalmi béke helyre álljon! Ahol az igazságos törvénykezés és a többségi társadalom érdekei találkoznak. Ez az Ön felelőssége!

Ön felesküdött a Magyar Köztársaság Alkotmányára. Arra a törvényre, melynek 35. § (1) bekezdés a) pontja kimondja: „A Kormány védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező személyek jogait”

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az Ön Kormánya történelmet írt egy esetben. Precedenst teremtettek, melynek Önök nem örülnek. A Kiskunlacházi gyermekgyilkosság esetében az Igazságügyi és Rendészeti miniszter, valamint az Országos Rendőrfőkapitány együttes sajtótájékoztatóján etnikai alapon azonosították az elkövetőt. Ott kijelentették – Kormányának jelenlévő minisztere előtt és nevében -, hogy az elkövető nem cigány, hanem magyar származású volt. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben minden egyes bűncselekmény esetében az igazságszolgáltatás köteles az elkövető etnikumát megjelölni. Engem és egyre több polgármester társamat, kik felemeljük a szavunkat az ártatlan emberek védelme érdekében, a sok igazságtalanság és a többségi társadalommal szembeni kirekesztő magatartás miatt, folyamatosan lerasszistáznak és véresszájúznak.

Önök megbélyegzik azt, aki az igazságról beszél, és tenni akar azért, hogy egy-egy településen végre rend legyen.

De mi akkor sem adjuk fel! Egy európai társadalomban az őszinte beszéd a jövő építésének alapja. Gyökeresen át kell alakítani a szociális ellátórendszert, és érvényt kell szerezni az alapvető társadalmi normáknak! Ennek elvégzése az Ön feladata.

Most már nem kérünk, hanem követelünk!

Erősíteni kell a rendőrséget, nem szembefordítani a társadalommal. Mi felesküdtünk arra, hogy megteszünk mindent községeink, városaink biztonsága érdekében. S ez az eskü kötelez bennünket, s kötelez a lelkiismeretünk is, még ha meghurcolnak is érte. Emberek milliói rettegnek a cigányság egy része általi állandó erőszaktól. Az elmúlt hét esztendőben százmilliárdok mentek el különböző, a cigányság integrációját és felzárkóztatását elősegítő programokra. Hol van ez a pénz, és hol van ennek az eredménye? Miért nem az Önkormányzatok kapták meg, akik ésszerűen és hatékonyan tudták volna felhasználni? Ehelyett ellopták azok, akik feleltek ezek elosztásáért. Véleményem szerint a cigányság felzárkóztatását nem az segíti elő, ha kettőszáz cigány diplomás embert felvesz a közigazgatásba, hanem ha érvényt szerez annak, hogy a cigány családok a gyermekeiket rendszeresen járassák iskolába.

Mi polgármesterek tesszük a dolgunkat. Kérem Önt, Ön is tegye a magáét, értünk és ne ellenünk, esküjéhez híven, hogy Magyarországon végre béke legyen!

Kiskunlacháza, 2009. szeptember 26.

Tisztelettel: Dr. Répás József

Kiskunlacháza polgármestere

Forrás: http://www.kiskunlachaza.hu/

Jászok és kunok a magyar történelemben

2009-10-10T04:56:00.000-07:00

Bánkiné Molnár Erzsébet: Jászok és kunok a magyar történelemben
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár

A magyarországi jászok és kunok a jászkun redempció előtt
A kunok keleti származású, félnomád népének eredeti lakóhelye a Hoangho folyó mentén, a mai Mongólia és Kína határvidékén volt. Innen indultak vándorútjukra nyugat felé, s útközben más törzsekkel egyesülve, a magyar államalapítás korában érték el a Fekete-tengertől az Al-Dunáig húzódó szteppvidéket. A harcos, könnyűlovas kunok többször összeütközésbe kerültek a magyarokkal. E harcok változó kimenetele a kunok katonai erejét éppúgy bizonyította, mint a megszilárduló magyar állam erényeit. A moldvai területeken élő kunok 1227-ben, Róbert esztergomi érsek közreműködésével megkeresztelkedtek. Megalakult a Szeret-vidéki, milkói püspökség. Bővebben ...

Rokonok

2009-07-24T17:26:00.000-07:00

Szerkesztett jelenetegyüttes a Mongol c. filmből

Jászkun induló

2009-07-16T01:36:00.001-07:00

Én vagyok a ...

2009-07-15T12:44:00.000-07:00

ARVISURA klipp

2009-07-08T03:30:00.000-07:00

Harcban állunk

2009-07-06T11:49:00.000-07:00

A hír: "Zavargások voltak Kínában, egy nyugati, főleg muszlim ujgurok lakta tartományban. 140-en meghaltak és több mint 800-an megsérültek. Ez volt Kínában a legvéresebb tüntetés a 20 évvel ezelőtti, Tienanmen téri események óta. Azt nem tudni, ki kezdte, a kínaiak szerint a tüntetők támadtak, külföldön élő ujgurok szerint viszont diákok tüntettek, és a rendőrök közéjük lőttek."
Magyarul: Ezek a "muszlim újgurok" a jakutokkal együtt a magyarság kun összetevőinek legkeletibb rokonai. Nem létesítenek más népek hazájában, országában erőszakkal telepeket, mint az izreeliek Palesztínában és a kínaiak Újgúriában. És ellenállnak az ilyennek. Hős rokonaink. Lásd mit írnak róluk a Kínaiak.

Dalban: Mit keresünk e csúcsokon? /Tolcsvay l. - Müller Sziámi P./

Magyarország katonái, Kunok!

2009-06-20T05:04:00.000-07:00

Hazafias és fegyveres

2009-06-20T04:58:00.000-07:00

Atyáink szelleme: A Mongol, Dzsingisz kán

2009-06-20T04:51:00.001-07:00

Hun, han, kun, kán = Úr = Hazafias és fegyveres

2009-06-20T04:46:00.000-07:00

Csingiz Ajtmatov

2009-03-20T06:00:00.000-07:00

Csingiz Ajtmatov (kirgizül Чыңгыз Айтматов (Çıňğız Aytmatov), oroszul Чингиз Торекулович Айтматов, Seker, akkor Szovjetunió, ma Kirgizisztán, 1928. december 12. – Nürnberg, 2008. június 10.) főleg orosz nyelven alkotó kirgiz író.

Élete
Kirgizisztánban, az üzbég határ melleti Talasz völgyben található apró faluban, Sekerben (kirgizül: Шекер) született. Nevét Dzsingisz kánról kapta. Kisgyermek korában családja nomád, vándorló életmódot folytatott, mint akkoriban a legtöbb kirgiz. Csak hat osztályt fejezett be az általános iskolából, majd 14 éves korában (a II. világháború idején) a falusi tanács elnöke lett és az adók beszedésével is őt bízták meg.
Szülei állami alkalmazottak voltak Sekerben. 1937-ben édesapját, aki a Kirgiz Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa prominens tagja volt, Moszkvában burzsoá nacionalizmussal vádolták meg és letartóztatták. Az elmondások szerint, Sztálin egyik tisztogató akciója keretében, a Biskek melletti Cson Tas-ban végezték ki, az egész kirgiz Központi Bizottsággal együtt.

Tanulmányai

1946-ban a frunzei Kirgiz Mezőgazdasági Intézet állattenyésztési szakán kezdte meg tanulmányait, amelyet a kazahsztáni Dzsambulban (ma Taraz) folytatott, ahol 1953-ban szerzett állatorvosi diplomát, és egy kísérleti farmon kezdett dolgozni.
Első publikációja 1952-ben jelent meg a "Szovjet Kirgízia" című folyóiratban, „A kirgiz nyelv terminológiája” címmel, amelyben anyanyelvének az orosz nyelvből átvett szavak eredményeként elért gazdagodását mérte fel. Első művét több novella követte, amelyek után felvételt nyert a moszkvai Gorkij Irodalmi Intézetbe, ahol 1958-ban szerzett diplomát.

Munkássága
Már tanulmányai folyamán is több kisebb-nagyobb művet publikált, elsősorban orosz, de kirgiz nyelven is. Az orosz olvasókat bámulatba ejtette, milyen szinten sajátitotta el nyelvüket a kirgiz állatorvos.
Ajtmatov számára a hírnevet a Dzsamila szerelme című kisregény hozta meg, amelyről Luis Aragon azt írta: „Ez a világ legszebb szerelmes története”. Műveinek visszatérő motívuma a türk népek élete, életmódja, és az a kérdés, hogy a modernizáció hogyan fosztja meg az embereket egyéniségüktől.
A hatvanas években már az egész Szovjetunióban felfigyeltek írásaira, az egyik legelismertebb kortárs szovjet íróvá és irodalmi figurává vált. Számos irodalmi intézmény, folyóirat kormányzó testületébe választották be. Ő volt a Kirgiz Filmgyártók Szövetségének elnöke több mint húsz éven át. Egy időben a Pravda című napilap rendszeres írója volt, regényeket, kisregényeket írt, de drámákkal és műfordításokkal is foglalkozott.

Társadalmi élete

Szovjet időszak
Csingiz Ajtmatov a világ legismertebb kirgiz írója, műveit több mint száz nyelvre fordították le, 90 millió példányt adtak el belőlük és Európában mindenütt olvassák. Kirgizisztánban a Legfelső Tanács tagjává választották, így részt vett az SZKP utolsó négy Kongresszusán, mint kirgiz küldött. Több szovjet kitüntetés birtokosa, köztük Lenin-renddel, Állami-díjjal tüntették ki (mindkettőt irodalmi munkásságáért kapta), és 50. születésnapjára megkapta a Szocialista Munka Hőse kitüntetést is.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett a „Mozgalom a Demokráciáért” szervezet 1989-es újjáélesztésében.

Élete végén
A Kirgiz Köztársaság brüsszeli nagykövete volt, egyben képviselte országát az Európai Unió, a NATO, az UNESCO szervezetekben, valamint Hollandiában és Luxemburgban is. Fia, Aszkar Ajtmatov, kirgiz külügyminiszter volt. 2006. április 20-án a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvvásár vendégeként hazánkban tartózkodó írónak Sólyom László köztársasági elnök a A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozta. Egy nürnbergi klinikán halt meg 2008. június 10-én [1].

A száguldó sámánkutató

2009-03-20T05:28:00.000-07:00

Dávid a magyar atlétika nagy reménységeként indult. Ifjúsági válogatott rövidtávfutó volt, így jutott ki a Toldy Ferenc Gimnáziumban tett érettségi után egy sportösztöndíjjal Amerikába. De ott, a kitűnő tréningfeltételeken túl, kissé kiábrándítóan hatott rá, hogy a nagy, szabad ország polgárai nem úgy használják a szabadságukat, ahogy lehetne, s az érdeklődésük más kultúrák iránt eléggé beszűkült. Viszont a kollégiumban ujgur szobatársat kapott, akitől egy év alatt jól megtanult ujgurul, úgyhogy végül már nem is angolul beszélgettek.Amikor a következő nyáron meglátogatta Kasgárban, már kazakul is tanult. Útja előtt találkozott ugyanis a turkológus Mándoky Kongur Istvánnal, az Akadémia Altajisztikai Kutatócsoportjának a tagjával, aki folyékonyan beszélte mindazokat a keleti nyelveket, amelyeket Dávid szeretett volna elsajátítani. Tőle kezdett kazakleckéket venni tehát, s két év múlva egyetemi diák lett Almatiban.

Ő volt az első magyar, aki államközi oktatási csereegyezmény keretében ott tölthetett egy évet. Mivel azonban a városban szinte mindenki oroszul beszélt, elkezdett a Tiensan-hegység falvaiba feljárogatni. Napokat, heteket töltött a pásztorok között, gyűjtötte meséiket, énekeiket. Közben megint történt egy sorsszerű találkozás. Összehozta a szerencséje Torma Józseffel, Magyarország első, 1994-től akkreditált kazahsztáni nagykövetével, akitől előzőleg már jó néhány cikket olvasott a baskír hitvilágról. Természetes, hogy új állomáshelyén is a hitvilág érdekelte a nagykövetet, s felajánlotta Dávidnak, hogy járják együtt a vidéket. A következő egy év nagyrészt ezzel telt. Rengeteget tanult Torma tanár úrtól, habár őt akkor még nem is annyira az ősi nomád hitvilág érdekelte, hanem a nyelv.

Ezek után kezdte el Budapesten a török-mongol szakot. Kicsit későn, mert előzőleg kétszer nem vették fel orosz-angol szakra. És nem az angol miatt, furcsa mód oroszból nem volt elég jó az orosztanár Kara Mihály nagypapa egykori erőfeszítései ellenére sem.

Továbbiak a NOL-on

Arvisura 2008.12.15.

2008-12-15T02:54:00.000-08:00

Ahhoz hogy jobban megérthessük önmagunkat, lelkünket, identitásunkat tápláló szellemi táplálékra van szükségünk. A rajtunk magyarokon ( kunokon) uralakodó Birodalmak mindegyike mosta agyunkat és formálta tudatunkat, természetesen a saját céljainak megfelelően. Így eshetett meg, hogy történelmünket a Habsburg Birodalomban németek, a Szovjet Birodalomban főként zsidók írták, még akkor is ha azt a mi nyelvünkön, magyarul tették és a szerzők úgynevezett magyarságtudattal is rendelkeztek. Más ugyanis a földrajzi területhez tartozás és más a néphez, populációhoz tartozás. Mind a történelmi, mind a csonka Magyarország vallási megosztottságban élt és él a mai napig. A tanítással, a történelemmel lényegében minden esetben a hatalom és az azt kiszolgáló ideológiák, vallások foglalkoztak. Így van ez ma is, hiszen az okatatási intézmények és a média soha nem tudta, tudja függetleníteni magát a pénztől, ezáltal a hatalomtól. Minden hatalom folyamatosan legitimálni kívánta és kívánja önnön magát így ebből a kényszerből fakadnak a történelem hamisítások, a dicső múlt igénye szinte minden hatalom esetében fikciókhoz vezetett. Kiváló lenyomata ennek a Biblia is. Míg Mózes ugye (egyiptomi herceg) az Istennel szövetséget kötött (azaz ő járt el a zsidó nép nevében) addig a Názáreti már egyenesen Istentől fogant. Látható a vallásalapítóknál az igény az istentől valóságra. A császárok pedig egyenesen isten gyermekeinek definiálták magukat, lásd a római, kínai avagy japán császárokat. Lehetséges ez? A szó szoros értelmében?

Az ivaros szaporodásról meglévő ismereteink szerint nyilván nem. Ezzel együtt minden vallásalapító illetve császár hatalmat, erőt gerjesztett és tartott fenn. A hatalom forrása pedig nem más, mint az emberiség, az emberek kisebb nagyobb csoportjainak a hite. A hitből fakadó feltétlen követő magatartása, amivel az egyes ember akarata érvényesíthető. Nem mindegy tehát ugye, kiknek az emlékezete, akarata érvényesül?

Nekünk magyaroknak és kun ivadékoknak a Bibliánk az Arvisúra. Ha valaki a Bibliát és az Arvisurát összeveti, úgy több hasonlóságot és különbözőséget vehet észre. Azonos e két műben az, hogy mindegyik egy-egy nép történetét tárgyalja. Míg a Biblia a zsidó nép, addig az Arvisura a 24 hun törzs történetét tárgyalja. Lényegesen abban különbözik a két mű, hogy míg a Biblia a Názáreti születését követő 300 illetve 400 év után időben lezárul, (helyét az egyháztörténet veszi át) addig az Arvisura ma is tovább írható. Mert kétségünk ne legyen arról, hogy minden kultúra (vallás) gondot fordított arra, hogy utódainak magáról jelet, hírt adjon.

Az Arvisúra a mienk, magyaroké és a 24 hun törzs leszármazottaié, újabb fogalommal a kurultáj népeié. Szóljon hát az ősi üzenet: Aki őseit feledi, áruló. (Júdás, aki önmagát árulja el.)

Manapság minden magyar család könyvespolcán ott a helye Paál Zoltán: Arvisura c. a Püski Kiadó által közreadott két kötetes műnek és minden írástudónak kötelessége annak tanulmányozása népünk, népeink identitásának érdekében.

Íme az Arvisura - egyik - Fóruma: http://arvisura.freeweb.hu/

Agócs Gergely

2008-12-02T02:55:00.000-08:00

A népzenekutató és népzenész önmagáról: Magamról: Agócs Gergely vagyok, 1969. október 27.-én születtem a felvidéki Érsekújváron, de oda csak "születni voltam". Szűkebb pátriámnak Fülek városát és annak közvetlen környékét tekintem, itt éltem le gyerekkorom legnagyobb részét. A népzene iránti érdeklődésem is itt bontakozott ki. Tizenhat évesen mentem el először gyűjteni, és azóta kb. 600 órányi felvételt sikerült rögzítenem.
Lényeges: Gergely vagy 1000 népdalt gyűjtött az eleddig népzeneileg nem kutatott területeken, a magyarság honfoglalás előtti szállásterületein. Homályba borított történelmünkről hozott újabb adalékokat, a magyar és türk népek - ahová a kunok is tartoztak - rokonságára nézve. Onugorog (azaz magyarok), kipcsak besenyők, kunok majd tatárok a kipcsak pusztákról mongol vezetéssel. Úgy látszik, a türkök nem felejtenek. :)

És mi magyarok? Ázsia apánk és Európa anyánk esetenként gyilkos ölelésében megtehetjük ezt? Bizony mondom néktek a mongol közmondást, esetenként jobb ha nem tudunk mindent. :) Mert bizony egyes források szerint Kötöny kun vezér és népe szállásterületére a mongol patákkal az Aranyhorda részét képező krími tatárok vonultak, a mai balkárok és nogájok ősei. Érvényesült bizony a turáni átok, mikor testvér testvért űzte el szállásáról.

Agócs Gegely tanulmány: Kazária, avagy a „tükör túloldala”
A magyar folklór Észak-kaukázusi párhuzamairól

Arvisúra a magyar identitás tudatról

2008-10-12T12:27:00.000-07:00

A magyarság fogalma egy gyűjtőfogalom. Beszélhetünk a magyar
- népről és populációról, azaz a vérségi kötelékről.
- nyelvről, kultúráról, szimbólumokról
- nemzetről és országról, nemzeti jelképekről.
Nálunk ezek a fogalmak sokaknak nem egyértelműek, mert a nevelés és a tömegkommunikáció bizonyos időszakokban geoföldrajzi helyzetünkből fakadóan más –és más hazugságokat táplált családi, népi, nemzeti emlékezetünkbe, kultúránkba. Nem vagyunk tehát egyszerű helyzetben, az önismeret dolgában. Jelen - letölthető - összeállítás szerzője az arvisúra, azaz az igazszólás alapjaira helyezkedik. Az igazszólás nem kötelező, sok esetben nem is előnyös ebben a térségben a ránk folyamatos nyomást gyakorló birodalmak és nagyhatalmak miatt. Ezekben a nehéz időkben nekünk magyaroknak tudnunk kell, honnan jövünk, hol vagyunk, és hova tartunk. Ennek érdekében született az identitásunkat tudatosító eszköz. Ez pedig nem más, mint a saját családfánk és saját geneológiai naplónk felfektetése, személyünk, etnikumunk felismerése. Mert az egy közröhej, hogy egy kétezer éve élt zsidó ember sorsának ecsetelésétől hangosak bizonyos helyek és a média, mi viszont nem ismerjük már a déd és ük szüleink egy részének nevét sem, nemhogy sorsukat.
Ősi kun átok: „Ki őseit feledi, áruló!”
Készítsd el te is családfádat, tudd meg ki vagy. Olvasd az ARVISURA-t!

Töltsd le innen T. Kun László Géza: A magyar identitástudatról c. írását

ARVISURA

2008-10-03T16:28:00.000-07:00

Az arvisura fogalom magyarul igaz szólás. Nem azonos az igazmondással, annál több. Mai fogalmainkkal az "írástudó" felelőssége és kötelessége. Hogy népe emlékezetét tovább vigye. Bizony egy-egy pusztai nép emlékezetét emberek hordozták. Mert a vándorló életmód nem tette lehetővé az agyagtáblák kiégetését, ahogy azt sumér városépítő és ciemberi civilizáció teremtő őseink azt tették. (No erre ellenérdekeltek azonnal felhördülnek, hogy már megint ez a sumér-magyar óéber duma. Igen. Fényes bizonyíték a kontinuitásra a székely-magyar rovásírás és a sumér ékírás nagyfokú egyezés. Mint afféla igazszóló ezt a gondolatot úgy fejezem be, aki nem hiszi, járjon utána!) Erre meg is teremtette az Úr (Teremtő) a memóriát. Gondoljunk csak bele, hogy a mai színészek is képesek több száz oldalt megtanulni és visszamondani. Gondoljunk csak bele abba, mi nótafák hány nótát - énekesen mondó üzenetet - ismerünk.

Ezzel együtt, avagy ennek ellenére a nagyhatalmi kurzusok (az aktuális politika) írástudók sorát használták, használják az agymosásra. Egy-egy nép élő emlékezetének felszámolására, a szürkeállomány - akár egy CD, avagy DVD - átírására. Magyarul ideológiai alapú történetírás. (Hány példája van ugye annak hogy háromszáz évvel az előtti eseményeket rögzítettek írásban? No ennek oka az, hogy akkor már nem lehetett élő ember aki protestálhatna a ferdítések, átírások ellen. Háromszáz év ugyanis ninimum 10 nemzedék.)
Van nekünk hun, kun, kán, han, szán (ami mind egyet, magyarul urat jelent) embereknek egy óriási kincsünk. Ez pedig a Paál Zoltán által "rótt" ARVISÚRA. Igaz szólásunkat fogom az elkövetkező időben "átismételni". Mert az ARVUSURA nem más, mint ami. Egy ősi nép emlékezete. Ahogy a zsidóság emlékezete a Biblia, úgy a kurultáj gyűjtőfogalmába tartozó népek emlékezete az ARVISURA.

A magyarság rokonai

2008-10-02T12:13:00.000-07:00

Na ugye, hogy ugye?

"Néhány szóval a hazai népesség származására vonatkozó DNS vizsgálati eredményekről is említést szeretnék tenni. A hazai roma populáció észak-indiai eredetű, többféle, a vándorlás során összedett apróbb eltéréstől eltekintve egységes népcsoport. A jász származású hazai lakosok perzsa eredetet mutatnak. A kunok a törökökkel mutatnak rokonságot. A finnugor rokonsággal kapcsolatban a leginkább közel az északi népekhez a csángók állnak, s egyben ők távolodtak el legjobban a többi magyar népcsoporttól (eléggé elszigetelt voltuk jól magyarázza is ezt). Különféle kevert magyar népcsoportok, székelyek, s több, a finnugor nyelvcsalád körébe tartozó nép vizsgálata során kiderült, hogy rendkívül kis fokú a finnekkel való magyar rokoni kapcsolat, egyúttal viszont közel azonos az egyéb, indoeurópai népekhez mért távolság mind a magyar, mind a finn népességben. (Azaz nem közelebbi rokonunk a finn, mint pl. a francia.) A magyar népességről összességében a török népek irányában való egyértelmű genetikai rokonság mutatható ki. (Természetesen a szláv és német keveredésen kívül, amely az elmúlt ezer évben nagy szerepet játszott.). A 15 éven át tartó nemzetközi együttműködéssel lefolyt munkálatok során finn kutatók is részt vettek a fentiekben részletezett vizsgálatban, s láss csodát, a finn tankönyveket átírták a rokonságot illetően a kutatómunka eredményeinek következtében. Hazai részről nem tudok ilyen módosításról. A vizsgálatokat a Johan Béla Országos Epidémiológiai Központ humángenetikai kutatója, dr. Béres Judit vezette magyar részről, a kutatási eredményeket a Science folyóiratban tette közzé. Ezt követően véleményem szerint hazánkban is hivatalosan el kellene ismerni, az oktatásban egy évszázad téveszméje után a valóságot tanítani, miszerint rokonság szempontjából semmi közünk a finnekhez."

Továbbiak

Az irisórai szarvas

2008-09-29T08:25:00.000-07:00

ÁPRILY LAJOS: Az irisórai szarvas

Virradt. A fákra egyre csendesebben
rivallt alá a mély felhő-torok.
Gáncsot vető boróka-rengetegben
akadtak rá a csorda-pásztorok.

A gornyikhoz levitte nemsokára
tarkóra vetve egy szilaj csobán,
s megvolt az alku egykettőre: ára
egy korty fenyővíz s egy marék dohány.

A simmentali borjának fogadta
fakorlátos, legeltető helyen,
tőgyén mohón csüngött az istenadta,
és elfeledte, hogy testvértelen.

És elfeledte a futó erecskét,
amely bukfenceket kacagva hányt,
s mely hűs homályba fogta gyenge testét,
el a zuzmószakállú ősmagányt.

És elfeledte a forrás kis odvát,
amelynek tükre csábító titok,
s ha eltikkadva meg-megszomjazott, hát
napverte, langyos vályúból ivott.

Kristály-tükörben nem láthatta mását,
mikor a szarva büszkén ütközött,
meg nem sejthette büszke származását,
és borjúnak nőtt fel borjak között.

És lett pompás agancsú háziállat,
vadász-szívekbe dobbantó remek,
s csudálva nézte, rajta mit csudálnak
csudálkozó kiránduló-szemek...

De nyárutón, mikor a kék havasról
omlott a köd s leszállt az ősz vele,
beláthatatlan ködruhás magasból
szarvasbőgés búgott a völgybe le.

S akkor: párát zihált remegve szája,
idegen lett palánkos otthona,
idegen lett testvére, mostohája -
s a ködbe hördült, mint az orgona.

Basarab

2008-09-28T13:04:00.000-07:00

I. Basarab havasalföldi fejedelem 1310-1352
Neve kun eredetű, jelentése "királyatya" (baszar = uralkodni, aba=atya). Származása nem tisztázott. A két legismertebb kunnak, vagy tatárnak tartja, de szóba jöhet egyéb nemzetiség is, mert a román területeken sokáig nagy számban éltek besenyők, tatárok, úzok, kunok és brodnikok, s a román nemesség (kenézek) általában idegen származásúak voltak, főleg ezektől a népektől eredtek, akiknek maradékai a két országot lakták., mint például a Hunyadiak elődei is. A szélsőséges román nacionalista olykor történélemhamisító történetírás mindenáron románnak próbálja beállítani őt. Tihomir vajda fia, apjától örökölte a Seneslau és Litovoi területeket Olténiában.
Továbbiak: http://hu.wikipedia.org/wiki/Basarab

Lásd még Besszarábiát http://hu.wikipedia.org/wiki/Besszar%C3%A1bia

A Kunok törzseiről

2008-09-28T12:55:00.000-07:00

Egyes arab források szerint a kun törzsszövetség kilenc, mások szerint tizenegy, illetőleg tizennégy törzsből áll. A hazai kútfők viszont a kunoknak csupán hét törzséről beszélnek. Ezeket a tudósításokat azonban nem szabad minden kritika nélkül rögtön mindjárt elfogadnunk. Az említett számokat ugyanis mind a régi, mind pedig a mai török népek egyaránt mesés, szerencsét hozó vagy bűvös számoknak tartják. Így aztán nem egyszer megesik, hogy a különböző számú, de nem mindig éppen hét, kilenc vagy tizennégy törzsből álló törzsszövetségeikről önmaguk is szívesen azt hirdetik, hogy azok hét, kilenc, illetőleg tizennégy törzs egyesüléséből keletkeztek. Ezt egyébként a honfoglaló magyarság törzseivel kapcsolatban is megfigyelhetjük. A hagyomány szerint ugyanis a magyarok törzsszövetségét szintén hét törzs alkotja. Ezért azután az eredetileg nem együvé tartozó Kürt és Gyarmat törzseket Bíborban született Konstantin császár is kénytelen egy közös néven említeni, ugyanakkor a honfoglaló magyarsághoz csatlakozott török kabarok három törzsből álló népéről - nehogy a 7-es szám bűvös erejét megsértse - nem azt mondja, hogy az a nyolcadik magyar törzs, hanem külön szól róluk.Mint már említettük, a latin nyelvű hazai oklevelek a Magyarországra beköltözött kunoknak - a keleti kútfőkkel ellentétben - csupán hét törzséről tudnak. De még e hetet sem sorolják fel névszerint, mindössze négynek a nevét találjuk meg az egyes forrásokban, ezek: Borcsul, Olás, Csortán, Koor vagy Kool. A többiek nevéről, sajnos, hallgatnak írásos forrásaink. Hogy hívták hát a többi kun törzset, s a magyarországi kunoknak valóban csak hét törzse volt-e? A magyar okleveles anyag ismeretében e kérdésekre egyelőre nem tudunk válaszolni. De az okleveleket mégsem kell hibáztatnunk, mert hiszen azokban csakis azon törzseknek nevei szerepelhetnek, amelyeknek egykor valamiféle peres, vitás ügyei voltak, s még a perlekedők okiratai sem maradtak ránk teljes számban. Ha valamelyest mégis csak előrébb tudunk lépni e kérdésben, azt elsősorban kunsági hely-, részben pedig családneveinknek köszönhetjük. Köztudomású, hogy népek, törzsek, nemzetségek neveit - különösen a törökségben - gyakran éppen a helynevek őrzik meg. A hely- vagy helységnévadásnak ugyanis egyik legegyszerűbb módja az, amikor egy terület vagy helység a rajta, illetve a benne letelepült törzsről, nemzetségről kapja a nevét. A honfoglaló magyar törzsek neveit is szerte az országban többször is megtaláljuk (pl. Kápolnásnyék, Bélmegyer, Tiszakürt, Füzesgyarmat, Gyöngyöstarján, Budajenő, Szamoskér, Dunakeszi stb.), s elhelyezkedésüket vizsgálva az illető törzsek hajdani szállásterületére, illetőleg széttelepítésükre vagy szétrajzásukra következtethetünk. Ugyanígy a kun törzsek neveiről, települési rendjükről is részint az okleveles anyag, az írásos források, részint pedig a ma is élő kunsági helynevek segítségével tudhatunk meg egyet-mást. De kunsági helyneveink közül csak azok esetében gondolhatunk törzs- vagy nemzetségnévi eredetre, amelyeket kun törzsnevekül már a kunok Magyarországra való beköltözése előtti időkből is ki tudjuk mutatni, vagy amelyek a kunokkal hajdan kapcsolatba került népek, törzseik neveivel egyeznek. Sőt, olyan helyneveinket is kun törzsneveknek tarthatjuk, amelyek megfelelői csak jóval később bukkantak fel valamelyik - esetleg éppen kun eredetű - török nép törzsneveiként. Ilyeneket többet is találunk a két Kunság területén. Így például mindenképpen kun törzs- vagy nemzetségnévi eredetű helynevek a Nagykunságon a karcagi Szálgor (ma Zádor), Tokszaba, Kongrulu, a kunmadarasi Zsalajír, a Kisújszállás határában levő Bajandor és Pecsene határrésznevek, továbá a kiskunsági Törtel, Tázlár, Bodoglár stb.

Forrás: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/kunulas.html

Kunsági fi

2008-09-25T06:22:00.000-07:00

Én vagyok a, én vagyok a kunsági fi ...

Én vagyok a, én vagyok a kunsági fi,
Nékem nem parancsol senki,
Sem a Jászság sem a Kunság,
Sem a karcagi bíróság

Én vagyok a, én vagyok a doktor legény,
Beteg a szeretőm szegény,
Szedek százféle virágot,
Egy se használ, véle hálok

Én vagyok a, én vagyok az, a ki nem jó,
Kocsmaajtó nyitogató,
Boros üveg emelgető,
Barna kislyány szeretgető.
Sörös üveg hajtogató,
Szőke kislány szomorító.

És aki hitelesen énekli: Berecz András nótafa, mesemondó

Husos kun orrom azt súgja, hogy ő is kun ivadék. Ám ha orrom félre vezetett volna - amiért igen álmélkodnék és dorgálás jár neki- tiszteletbeli kunnak akkor is elmegy. :)

Mit tudunk a kunokról?

2008-09-24T09:41:00.000-07:00

Nekünk kun ivadékonknak az identitás tudatunkkal kapcsolatosan egyik legnagyob bajunk az, hogy nem tudunk kun történetírásról, amely az egykor büszke, országló nép ( Kunország) sorsáról szólna. Eleink Kötöny kunjainak ivadékai a századok során összeolvadtak a Kárpát-medence lakóival, a magyarsággal és a magyar populáció részévé váltak. A kunokról szóló leírások, mindazon információk és adatok amelyek ránk maradtak, kun népünk szövetségeseitől, ellenfeleitől és ellenségeitől maradt ránk. Valahol itt az Interneten olvastam egy írást arról, hogy valahol Ukrajnában az utolsó kun faluban meghalt az utolsó kun emlékezet hordozó. Népe az orosz politikai nyomás és iparosodás kapcsán - mint az indiánok - elvesztette gazdálkodásának alapjait, tudományát és az utolsó kun falu is befelulladt a vodkába. Emlékezetem szerint az írás arról szólt, hogy Magyarországra készült még a hatvanas években, mert ő úgy tudta, hogy az ővéi itt még megmaradtak. Eleink, Kötöny kunjainak ivadékai a századok során összeolvadtak a Kárpát-medence lakóival. V.G. Jan 1952-ben írt Dzsingisz Kán, illetve Batu kán könyvében megemlékezik Kötöny népéről, mely a mongol-tatár hódítás idején a Krím félsziget északi részén élt. Őket vetették ki annan Batu és hordái, majd a helyükre a krími tatárok kerültek. És lám milyen a történelem. Ebül szerzett jószág ebül vész, mert a krími tatárságot az oroszok tokkal-vonóval áttelepítették büntetésből Szibériába a II. világháborút követően. Magyar kunok, Kötöny népének ivadékai! Kutassuk hát az Internetet és gyűjtsük össze, beszéljük meg feljövőinkról szóló írásokat, feljegyzéseket.

Dalban Fonográf: A Tiszta ég

A kunok a kunok

2008-09-24T08:03:00.000-07:00

Az iwiw közösségi portálon találtam rájuk. A "kipcsakokra". Kötöny maradék népének ivadékaira. Akik a forma felmutatásában vélik ugyanazt, amit én a lelkületetben. Igen. A lélek nem látszik. Az belül van. Kun Attila (Kuni, Bp. XVII. ker.) hozta létre a "kipcsak" közösséget "A kunok, a kunok" néven az iwiwen. Őket is várjuk ide.
Dalban: Pál, Kata, Péter jó reggelt

Konok kunok

2008-09-24T07:32:00.000-07:00

Anyai ágon kun ivadék lennék. Nómen est ómen. Drága édesanyám Kun Margit lehelte belém ezt a lelkületet, érzést, hűséget. Szigorú és Büszke Kun Bertalan nagyapám - akit nem ismerhettem - legendája és a Kun család sorsa az , ami erre a dologra, ügyre érzékennyé tesz. Keresem a hasonló lelkületű, és érzelmű kun-ivadékokat. Kapcsolatot szeretnék velük az élő hagyományőrzés, a nosztalgiám és identitás zavaraim kiéléséhez. Ennek érdekében a jelen blog mellé fórumot is létrehoztunk. A lelkem visszasír egy olyan világot, egy olyan közösséget, ahol a bátorság, a hűség, a tehetség és a kegyesség voltak az alapértékek.
Dalban, Ghymes: Seregek közt