2011. április 30., szombat

Kun Himnusz


Gubcsi Lajos - Szabados György: Kun Himnusz 


Hajtsd fejed földedre, hallgasd dobbanását
Szerte a buckákon nagy harang zúgását
Kun sorsod becsület, a bátrak világa
Dolgoddal életet lehelsz a pusztákba.

Refr.:
Apánk keze, anyánk szíve
Nagyszüleink tekintete
Szabad nép lehettünk, nádasok farkasa
Végtelen kék egünk, fel fényre, fel Napra!-
Úgy legyen…

Tengersík vidéken tengernyi fájdalom
Ne tűrd, hogy idegen győzzön a hazádon
Gyerekünk sasszeme az eget kémleli
S tudja, hogy nem hal meg sohase Petőfi

Refr.

Apánk keze, anyánk szíve
Nagyszüleink tekintete
Szabad nép lehettünk, nádasok farkasa
Végtelen kék egünk, fel fényre, fel Napra!-
Úgy legyen


Nem hal meg Móra se, marad egy-két krajcár
Szegények nem leszünk, reánk szép jövő vár
Szabad szó, nagy tettek, az utunk égig ér
Szívünkben szerelem, házunkban lágy kenyér.

Refr.

Apánk keze, anyánk szíve
Nagyszüleink tekintete
Szabad nép lehettünk, nádasok farkasa
Végtelen kék egünk, fel fényre, fel Napra!-
Úgy legyen


Szélben száguld lelkünk, ősi kincs a hitünk
E széles kun földön nyolcszáz éve élünk
Tejút és csillagok, életünk végtelen
Arcunkon tisztesség, ha ráhull a lepel.

Refr.

Apánk keze, anyánk szíve
Nagyszüleink tekintete
Szabad nép lehettünk, nádasok farkasa
Végtelen kék egünk, fel fényre, fel Napra!-
Úgy legyen


Adj erőt a kunnak, kis népednek, Uram
Keletről jött sorsát megélni boldogan
Magyarok és kunok, ugyanaz a fajta
Kísérje utunkon Istenünk áldása.

Refr.
Apánk keze, anyánk szíve
Nagyszüleink tekintete
Szabad nép lehettünk, nádasok farkasa
Végtelen kék egünk, fel fényre, fel Napra!-
Úgy legyen

2011. április 24., vasárnap

Redemptusok előre!

A redemptio vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat. / Jog, Vagyon, Pénz Blogger/ A török háborúk során a jászkun kerület területén jelentős népességváltozás történt. Sokan elvándoroltak, például hajdúk lettek. A törökök alóli felszabadulás után idegen etnikumok költöztek a területre. Két kun szék a hatból teljesen el is tűnt. A népességcsere miatt a Habsburgok nem tekintették többé érvényesnek a korábbi jászkun kiváltságokat és 1702-ben I. Lipót 500 ezer rajnai aranyforintért zálogba adta a Német Lovagrendnek a Jászságot és a két Kunságot, vagyis a Hármaskerületet. Ez eltörölte a jászok és kunok örökös kiváltságait /Jog, Vagyon, Pénz Blogger/ és jobbágysorba süllyesztette őket.  A sérelem miatt a jászok és kunok a Rákóczi-szabadságharc lelkes támogatói voltak. /Íme a Rákóczi féle szabadságharc gyökere, Blogger/ Mivel a Német Lovagrend nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait, 1731-ben (más források szerint 1730 illetve 1735) eladta jogát a Pesti Invalidus Rendháznak.
A megváltás  
A kerületben mozgalom alakult a jogok visszaszerzésére. Több éves gyűjtésből és kölcsönökből sikerült összeszedni a közben 575 900 forintra nőtt összeget, amely egyes források szerint az akkori Magyarország költségvetésével összemérhető nagyságú volt. Ezen összegen felül vállalták 1000 lovas felszerelését, az általános hadfelkelést, valamint a nádor és más tisztviselők fizetésének megadását. 
1745. május 6-án Mária Terézia aláírta redemptioról szóló diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait, azaz a szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, a pallosjogot, a révtől, vámoktól és a földesúri szolgáltatásoktól való mentességet. 
A jászok-kunok a redemptio során kivételt tettek, mert lehetővé tették, hogy több, pénzzel rendelkező, betelepülő vagyonos polgár is részt vegyen a redemptioban. A betelepülők eredetileg nem voltak jászok-kunok. Akik részt vettek a megváltás összegének összegyűjtésében, „redemptusok”, akik pedig nem tudtak részt venni benne, „irredemptusok” lettek.
A redemptio megváltoztatta a községi földtulajdonok korábban egyenlő elosztási arányát, mert azt, a redemptusok között, az általuk megváltott összeg nagyságának arányában osztották el. A redemptusok minden közösségi jószágból (például legelők) részesültek, míg az irredemptusok csak a ház körüli veteményföldekből. Végül voltak a „zsellérek”, későbbi betelepülők, akik még közmunkákkal is tartoztak a közösségnek.  
A redemptusok tudatosan ápolták kun-jász származástudatukat, amiben komoly szerepe volt az iskoláknak és a helyi értelmiségnek.   A földnek magántulajdonban való megjelenésével komoly gazdasági fejlődés és társadalmi rétegződés indult meg. /Forrás/


2011. április 20., szerda

Alaptörvény


Nemes gondolatok jegyében született az Alaptörvény, s Húsvét hétfővel, aláírásával életérzéssé válhat bennünk – a szabad magyar haza életével törődő érzéssé. Sok millió ember nevében beszél, amikor megfogalmazza gondolatainkat, hitünk irányait.

Árpád honfoglaló törzsei utódaiként ezeregyszáz éve szilárd alapokra helyezett Magyarországon élünk. Szent István királyunk hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkén vállaljuk ezredéves harcunkat a haza szabadságáért és függetlenségéért, szeretjük őseinket, akik érte küzdöttek. Népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.

Tudjuk, hisszük és büszkén mondjuk: a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásai gyarapítják a világot. Ápoljuk és megóvjuk örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit. A fiatal nemzedékek elhivatottsága a jövő garanciája. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Tudjuk, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Az eszmék között valljuk az Alaptörvény szellemében, hogy minden tudásunkkal megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük. Szeretjük a történeti alkotmányunkat legszebben megtestesítő Szent Koronát, amely jelképezi Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Az Alaptörvényünk szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Szeretjük azt a minden, nemzetileg fontos érzést átható, egységes szellemet, ahogyan az Alaptörvény megszabja Magyarország jövőjének útját.


Gubcsi Lajos, A Magyar Művészetért Díj Kuratóriumának elnöke

                                                                                                                        A Magyar Művészek Köre

2011. április 13., szerda

Előre katonák, előre magyarok!






Igen! A kiválóság, az élen járás felmutatása.