Arvisura 2008.12.15.

Ahhoz hogy jobban megérthessük önmagunkat, lelkünket, identitásunkat tápláló szellemi táplálékra van szükségünk. A rajtunk magyarokon ( kunokon) uralakodó Birodalmak mindegyike mosta agyunkat és formálta tudatunkat, természetesen a saját céljainak megfelelően. Így eshetett meg, hogy történelmünket a Habsburg Birodalomban németek, a Szovjet Birodalomban főként zsidók írták, még akkor is ha azt a mi nyelvünkön, magyarul tették és a szerzők úgynevezett magyarságtudattal is rendelkeztek. Más ugyanis a földrajzi területhez tartozás és más a néphez, populációhoz tartozás. Mind a történelmi, mind a csonka Magyarország vallási megosztottságban élt és él a mai napig. A tanítással, a történelemmel lényegében minden esetben a hatalom és az azt kiszolgáló ideológiák, vallások foglalkoztak. Így van ez ma is, hiszen az okatatási intézmények és a média soha nem tudta, tudja függetleníteni magát a pénztől, ezáltal a hatalomtól. Minden hatalom folyamatosan legitimálni kívánta és kívánja önnön magát így ebből a kényszerből fakadnak a történelem hamisítások, a dicső múlt igénye szinte minden hatalom esetében fikciókhoz vezetett. Kiváló lenyomata ennek a Biblia is. Míg Mózes ugye (egyiptomi herceg) az Istennel szövetséget kötött (azaz ő járt el a zsidó nép nevében) addig a Názáreti már egyenesen Istentől fogant. Látható a vallásalapítóknál az igény az istentől valóságra. A császárok pedig egyenesen isten gyermekeinek definiálták magukat, lásd a római, kínai avagy japán császárokat. Lehetséges ez? A szó szoros értelmében?

Az ivaros szaporodásról meglévő ismereteink szerint nyilván nem. Ezzel együtt minden vallásalapító illetve császár hatalmat, erőt gerjesztett és tartott fenn. A hatalom forrása pedig nem más, mint az emberiség, az emberek kisebb nagyobb csoportjainak a hite. A hitből fakadó feltétlen követő magatartása, amivel az egyes ember akarata érvényesíthető. Nem mindegy tehát ugye, kiknek az emlékezete, akarata érvényesül?

Nekünk magyaroknak és kun ivadékoknak a Bibliánk az Arvisúra. Ha valaki a Bibliát és az Arvisurát összeveti, úgy több hasonlóságot és különbözőséget vehet észre. Azonos e két műben az, hogy mindegyik egy-egy nép történetét tárgyalja. Míg a Biblia a zsidó nép, addig az Arvisura a 24 hun törzs történetét tárgyalja. Lényegesen abban különbözik a két mű, hogy míg a Biblia a Názáreti születését követő 300 illetve 400 év után időben lezárul, (helyét az egyháztörténet veszi át) addig az Arvisura ma is tovább írható. Mert kétségünk ne legyen arról, hogy minden kultúra (vallás) gondot fordított arra, hogy utódainak magáról jelet, hírt adjon.

Az Arvisúra a mienk, magyaroké és a 24 hun törzs leszármazottaié, újabb fogalommal a kurultáj népeié. Szóljon hát az ősi üzenet: Aki őseit feledi, áruló. (Júdás, aki önmagát árulja el.)

Manapság minden magyar család könyvespolcán ott a helye Paál Zoltán: Arvisura c. a Püski Kiadó által közreadott két kötetes műnek és minden írástudónak kötelessége annak tanulmányozása népünk, népeink identitásának érdekében.

Íme az Arvisura - egyik - Fóruma: http://arvisura.freeweb.hu/

Agócs Gergely

A népzenekutató és népzenész önmagáról: Magamról: Agócs Gergely vagyok, 1969. október 27.-én születtem a felvidéki Érsekújváron, de oda csak "születni voltam". Szűkebb pátriámnak Fülek városát és annak közvetlen környékét tekintem, itt éltem le gyerekkorom legnagyobb részét. A népzene iránti érdeklődésem is itt bontakozott ki. Tizenhat évesen mentem el először gyűjteni, és azóta kb. 600 órányi felvételt sikerült rögzítenem.
Lényeges: Gergely vagy 1000 népdalt gyűjtött az eleddig népzeneileg nem kutatott területeken, a magyarság honfoglalás előtti szállásterületein. Homályba borított történelmünkről hozott újabb adalékokat, a magyar és türk népek - ahová a kunok is tartoztak - rokonságára nézve. Onugorog (azaz magyarok), kipcsak besenyők, kunok majd tatárok a kipcsak pusztákról mongol vezetéssel. Úgy látszik, a türkök nem felejtenek. :)

És mi magyarok? Ázsia apánk és Európa anyánk esetenként gyilkos ölelésében megtehetjük ezt? Bizony mondom néktek a mongol közmondást, esetenként jobb ha nem tudunk mindent. :) Mert bizony egyes források szerint Kötöny kun vezér és népe szállásterületére a mongol patákkal az Aranyhorda részét képező krími tatárok vonultak, a mai balkárok és nogájok ősei. Érvényesült bizony a turáni átok, mikor testvér testvért űzte el szállásáról.

Agócs Gegely tanulmány: Kazária, avagy a „tükör túloldala”
A magyar folklór Észak-kaukázusi párhuzamairól

Arvisúra a magyar identitás tudatról

A magyarság fogalma egy gyűjtőfogalom. Beszélhetünk a magyar
- népről és populációról, azaz a vérségi kötelékről.
- nyelvről, kultúráról, szimbólumokról
- nemzetről és országról, nemzeti jelképekről.
Nálunk ezek a fogalmak sokaknak nem egyértelműek, mert a nevelés és a tömegkommunikáció bizonyos időszakokban geoföldrajzi helyzetünkből fakadóan más –és más hazugságokat táplált családi, népi, nemzeti emlékezetünkbe, kultúránkba. Nem vagyunk tehát egyszerű helyzetben, az önismeret dolgában. Jelen - letölthető - összeállítás szerzője az arvisúra, azaz az igazszólás alapjaira helyezkedik. Az igazszólás nem kötelező, sok esetben nem is előnyös ebben a térségben a ránk folyamatos nyomást gyakorló birodalmak és nagyhatalmak miatt. Ezekben a nehéz időkben nekünk magyaroknak tudnunk kell, honnan jövünk, hol vagyunk, és hova tartunk. Ennek érdekében született az identitásunkat tudatosító eszköz. Ez pedig nem más, mint a saját családfánk és saját geneológiai naplónk felfektetése, személyünk, etnikumunk felismerése. Mert az egy közröhej, hogy egy kétezer éve élt zsidó ember sorsának ecsetelésétől hangosak bizonyos helyek és a média, mi viszont nem ismerjük már a déd és ük szüleink egy részének nevét sem, nemhogy sorsukat.
Ősi kun átok: „Ki őseit feledi, áruló!”
Készítsd el te is családfádat, tudd meg ki vagy. Olvasd az ARVISURA-t!

Töltsd le innen T. Kun László Géza: A magyar identitástudatról c. írását

ARVISURA

Az arvisura fogalom magyarul igaz szólás. Nem azonos az igazmondással, annál több. Mai fogalmainkkal az "írástudó" felelőssége és kötelessége. Hogy népe emlékezetét tovább vigye. Bizony egy-egy pusztai nép emlékezetét emberek hordozták. Mert a vándorló életmód nem tette lehetővé az agyagtáblák kiégetését, ahogy azt sumér városépítő és ciemberi civilizáció teremtő őseink azt tették. (No erre ellenérdekeltek azonnal felhördülnek, hogy már megint ez a sumér-magyar óéber duma. Igen. Fényes bizonyíték a kontinuitásra a székely-magyar rovásírás és a sumér ékírás nagyfokú egyezés. Mint afféla igazszóló ezt a gondolatot úgy fejezem be, aki nem hiszi, járjon utána!) Erre meg is teremtette az Úr (Teremtő) a memóriát. Gondoljunk csak bele, hogy a mai színészek is képesek több száz oldalt megtanulni és visszamondani. Gondoljunk csak bele abba, mi nótafák hány nótát - énekesen mondó üzenetet - ismerünk.

Ezzel együtt, avagy ennek ellenére a nagyhatalmi kurzusok (az aktuális politika) írástudók sorát használták, használják az agymosásra. Egy-egy nép élő emlékezetének felszámolására, a szürkeállomány - akár egy CD, avagy DVD - átírására. Magyarul ideológiai alapú történetírás. (Hány példája van ugye annak hogy háromszáz évvel az előtti eseményeket rögzítettek írásban? No ennek oka az, hogy akkor már nem lehetett élő ember aki protestálhatna a ferdítések, átírások ellen. Háromszáz év ugyanis ninimum 10 nemzedék.)
Van nekünk hun, kun, kán, han, szán (ami mind egyet, magyarul urat jelent) embereknek egy óriási kincsünk. Ez pedig a Paál Zoltán által "rótt" ARVISÚRA. Igaz szólásunkat fogom az elkövetkező időben "átismételni". Mert az ARVUSURA nem más, mint ami. Egy ősi nép emlékezete. Ahogy a zsidóság emlékezete a Biblia, úgy a kurultáj gyűjtőfogalmába tartozó népek emlékezete az ARVISURA.

A magyarság rokonai

Na ugye, hogy ugye?

"Néhány szóval a hazai népesség származására vonatkozó DNS vizsgálati eredményekről is említést szeretnék tenni. A hazai roma populáció észak-indiai eredetű, többféle, a vándorlás során összedett apróbb eltéréstől eltekintve egységes népcsoport. A jász származású hazai lakosok perzsa eredetet mutatnak. A kunok a törökökkel mutatnak rokonságot. A finnugor rokonsággal kapcsolatban a leginkább közel az északi népekhez a csángók állnak, s egyben ők távolodtak el legjobban a többi magyar népcsoporttól (eléggé elszigetelt voltuk jól magyarázza is ezt). Különféle kevert magyar népcsoportok, székelyek, s több, a finnugor nyelvcsalád körébe tartozó nép vizsgálata során kiderült, hogy rendkívül kis fokú a finnekkel való magyar rokoni kapcsolat, egyúttal viszont közel azonos az egyéb, indoeurópai népekhez mért távolság mind a magyar, mind a finn népességben. (Azaz nem közelebbi rokonunk a finn, mint pl. a francia.) A magyar népességről összességében a török népek irányában való egyértelmű genetikai rokonság mutatható ki. (Természetesen a szláv és német keveredésen kívül, amely az elmúlt ezer évben nagy szerepet játszott.). A 15 éven át tartó nemzetközi együttműködéssel lefolyt munkálatok során finn kutatók is részt vettek a fentiekben részletezett vizsgálatban, s láss csodát, a finn tankönyveket átírták a rokonságot illetően a kutatómunka eredményeinek következtében. Hazai részről nem tudok ilyen módosításról. A vizsgálatokat a Johan Béla Országos Epidémiológiai Központ humángenetikai kutatója, dr. Béres Judit vezette magyar részről, a kutatási eredményeket a Science folyóiratban tette közzé. Ezt követően véleményem szerint hazánkban is hivatalosan el kellene ismerni, az oktatásban egy évszázad téveszméje után a valóságot tanítani, miszerint rokonság szempontjából semmi közünk a finnekhez."

Továbbiak

Az irisórai szarvas

ÁPRILY LAJOS: Az irisórai szarvas

Virradt. A fákra egyre csendesebben
rivallt alá a mély felhő-torok.
Gáncsot vető boróka-rengetegben
akadtak rá a csorda-pásztorok.

A gornyikhoz levitte nemsokára
tarkóra vetve egy szilaj csobán,
s megvolt az alku egykettőre: ára
egy korty fenyővíz s egy marék dohány.

A simmentali borjának fogadta
fakorlátos, legeltető helyen,
tőgyén mohón csüngött az istenadta,
és elfeledte, hogy testvértelen.

És elfeledte a futó erecskét,
amely bukfenceket kacagva hányt,
s mely hűs homályba fogta gyenge testét,
el a zuzmószakállú ősmagányt.

És elfeledte a forrás kis odvát,
amelynek tükre csábító titok,
s ha eltikkadva meg-megszomjazott, hát
napverte, langyos vályúból ivott.

Kristály-tükörben nem láthatta mását,
mikor a szarva büszkén ütközött,
meg nem sejthette büszke származását,
és borjúnak nőtt fel borjak között.

És lett pompás agancsú háziállat,
vadász-szívekbe dobbantó remek,
s csudálva nézte, rajta mit csudálnak
csudálkozó kiránduló-szemek...

De nyárutón, mikor a kék havasról
omlott a köd s leszállt az ősz vele,
beláthatatlan ködruhás magasból
szarvasbőgés búgott a völgybe le.

S akkor: párát zihált remegve szája,
idegen lett palánkos otthona,
idegen lett testvére, mostohája -
s a ködbe hördült, mint az orgona.

Basarab

I. Basarab havasalföldi fejedelem 1310-1352
Neve kun eredetű, jelentése "királyatya" (baszar = uralkodni, aba=atya). Származása nem tisztázott. A két legismertebb kunnak, vagy tatárnak tartja, de szóba jöhet egyéb nemzetiség is, mert a román területeken sokáig nagy számban éltek besenyők, tatárok, úzok, kunok és brodnikok, s a román nemesség (kenézek) általában idegen származásúak voltak, főleg ezektől a népektől eredtek, akiknek maradékai a két országot lakták., mint például a Hunyadiak elődei is. A szélsőséges román nacionalista olykor történélemhamisító történetírás mindenáron románnak próbálja beállítani őt. Tihomir vajda fia, apjától örökölte a Seneslau és Litovoi területeket Olténiában.
Továbbiak: http://hu.wikipedia.org/wiki/Basarab

Lásd még Besszarábiát http://hu.wikipedia.org/wiki/Besszar%C3%A1bia

A Kunok törzseiről

Egyes arab források szerint a kun törzsszövetség kilenc, mások szerint tizenegy, illetőleg tizennégy törzsből áll. A hazai kútfők viszont a kunoknak csupán hét törzséről beszélnek. Ezeket a tudósításokat azonban nem szabad minden kritika nélkül rögtön mindjárt elfogadnunk. Az említett számokat ugyanis mind a régi, mind pedig a mai török népek egyaránt mesés, szerencsét hozó vagy bűvös számoknak tartják. Így aztán nem egyszer megesik, hogy a különböző számú, de nem mindig éppen hét, kilenc vagy tizennégy törzsből álló törzsszövetségeikről önmaguk is szívesen azt hirdetik, hogy azok hét, kilenc, illetőleg tizennégy törzs egyesüléséből keletkeztek. Ezt egyébként a honfoglaló magyarság törzseivel kapcsolatban is megfigyelhetjük. A hagyomány szerint ugyanis a magyarok törzsszövetségét szintén hét törzs alkotja. Ezért azután az eredetileg nem együvé tartozó Kürt és Gyarmat törzseket Bíborban született Konstantin császár is kénytelen egy közös néven említeni, ugyanakkor a honfoglaló magyarsághoz csatlakozott török kabarok három törzsből álló népéről - nehogy a 7-es szám bűvös erejét megsértse - nem azt mondja, hogy az a nyolcadik magyar törzs, hanem külön szól róluk.Mint már említettük, a latin nyelvű hazai oklevelek a Magyarországra beköltözött kunoknak - a keleti kútfőkkel ellentétben - csupán hét törzséről tudnak. De még e hetet sem sorolják fel névszerint, mindössze négynek a nevét találjuk meg az egyes forrásokban, ezek: Borcsul, Olás, Csortán, Koor vagy Kool. A többiek nevéről, sajnos, hallgatnak írásos forrásaink. Hogy hívták hát a többi kun törzset, s a magyarországi kunoknak valóban csak hét törzse volt-e? A magyar okleveles anyag ismeretében e kérdésekre egyelőre nem tudunk válaszolni. De az okleveleket mégsem kell hibáztatnunk, mert hiszen azokban csakis azon törzseknek nevei szerepelhetnek, amelyeknek egykor valamiféle peres, vitás ügyei voltak, s még a perlekedők okiratai sem maradtak ránk teljes számban. Ha valamelyest mégis csak előrébb tudunk lépni e kérdésben, azt elsősorban kunsági hely-, részben pedig családneveinknek köszönhetjük. Köztudomású, hogy népek, törzsek, nemzetségek neveit - különösen a törökségben - gyakran éppen a helynevek őrzik meg. A hely- vagy helységnévadásnak ugyanis egyik legegyszerűbb módja az, amikor egy terület vagy helység a rajta, illetve a benne letelepült törzsről, nemzetségről kapja a nevét. A honfoglaló magyar törzsek neveit is szerte az országban többször is megtaláljuk (pl. Kápolnásnyék, Bélmegyer, Tiszakürt, Füzesgyarmat, Gyöngyöstarján, Budajenő, Szamoskér, Dunakeszi stb.), s elhelyezkedésüket vizsgálva az illető törzsek hajdani szállásterületére, illetőleg széttelepítésükre vagy szétrajzásukra következtethetünk. Ugyanígy a kun törzsek neveiről, települési rendjükről is részint az okleveles anyag, az írásos források, részint pedig a ma is élő kunsági helynevek segítségével tudhatunk meg egyet-mást. De kunsági helyneveink közül csak azok esetében gondolhatunk törzs- vagy nemzetségnévi eredetre, amelyeket kun törzsnevekül már a kunok Magyarországra való beköltözése előtti időkből is ki tudjuk mutatni, vagy amelyek a kunokkal hajdan kapcsolatba került népek, törzseik neveivel egyeznek. Sőt, olyan helyneveinket is kun törzsneveknek tarthatjuk, amelyek megfelelői csak jóval később bukkantak fel valamelyik - esetleg éppen kun eredetű - török nép törzsneveiként. Ilyeneket többet is találunk a két Kunság területén. Így például mindenképpen kun törzs- vagy nemzetségnévi eredetű helynevek a Nagykunságon a karcagi Szálgor (ma Zádor), Tokszaba, Kongrulu, a kunmadarasi Zsalajír, a Kisújszállás határában levő Bajandor és Pecsene határrésznevek, továbá a kiskunsági Törtel, Tázlár, Bodoglár stb.

Forrás: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/kunulas.html

Kunsági fi

Én vagyok a, én vagyok a kunsági fi ...

Én vagyok a, én vagyok a kunsági fi,
Nékem nem parancsol senki,
Sem a Jászság sem a Kunság,
Sem a karcagi bíróság

Én vagyok a, én vagyok a doktor legény,
Beteg a szeretőm szegény,
Szedek százféle virágot,
Egy se használ, véle hálok

Én vagyok a, én vagyok az, a ki nem jó,
Kocsmaajtó nyitogató,
Boros üveg emelgető,
Barna kislyány szeretgető.
Sörös üveg hajtogató,
Szőke kislány szomorító.

És aki hitelesen énekli: Berecz András nótafa, mesemondó

Husos kun orrom azt súgja, hogy ő is kun ivadék. Ám ha orrom félre vezetett volna - amiért igen álmélkodnék és dorgálás jár neki- tiszteletbeli kunnak akkor is elmegy. :)

Mit tudunk a kunokról?

Nekünk kun ivadékonknak az identitás tudatunkkal kapcsolatosan egyik legnagyob bajunk az, hogy nem tudunk kun történetírásról, amely az egykor büszke, országló nép ( Kunország) sorsáról szólna. Eleink Kötöny kunjainak ivadékai a századok során összeolvadtak a Kárpát-medence lakóival, a magyarsággal és a magyar populáció részévé váltak. A kunokról szóló leírások, mindazon információk és adatok amelyek ránk maradtak, kun népünk szövetségeseitől, ellenfeleitől és ellenségeitől maradt ránk. Valahol itt az Interneten olvastam egy írást arról, hogy valahol Ukrajnában az utolsó kun faluban meghalt az utolsó kun emlékezet hordozó. Népe az orosz politikai nyomás és iparosodás kapcsán - mint az indiánok - elvesztette gazdálkodásának alapjait, tudományát és az utolsó kun falu is befelulladt a vodkába. Emlékezetem szerint az írás arról szólt, hogy Magyarországra készült még a hatvanas években, mert ő úgy tudta, hogy az ővéi itt még megmaradtak. Eleink, Kötöny kunjainak ivadékai a századok során összeolvadtak a Kárpát-medence lakóival. V.G. Jan 1952-ben írt Dzsingisz Kán, illetve Batu kán könyvében megemlékezik Kötöny népéről, mely a mongol-tatár hódítás idején a Krím félsziget északi részén élt. Őket vetették ki annan Batu és hordái, majd a helyükre a krími tatárok kerültek. És lám milyen a történelem. Ebül szerzett jószág ebül vész, mert a krími tatárságot az oroszok tokkal-vonóval áttelepítették büntetésből Szibériába a II. világháborút követően. Magyar kunok, Kötöny népének ivadékai! Kutassuk hát az Internetet és gyűjtsük össze, beszéljük meg feljövőinkról szóló írásokat, feljegyzéseket.

Dalban Fonográf: A Tiszta ég

A kunok a kunok

Az iwiw közösségi portálon találtam rájuk. A "kipcsakokra". Kötöny maradék népének ivadékaira. Akik a forma felmutatásában vélik ugyanazt, amit én a lelkületetben. Igen. A lélek nem látszik. Az belül van. Kun Attila (Kuni, Bp. XVII. ker.) hozta létre a "kipcsak" közösséget "A kunok, a kunok" néven az iwiwen. Őket is várjuk ide.
Dalban: Pál, Kata, Péter jó reggelt

Konok kunok

Anyai ágon kun ivadék lennék. Nómen est ómen. Drága édesanyám Kun Margit lehelte belém ezt a lelkületet, érzést, hűséget. Szigorú és Büszke Kun Bertalan nagyapám - akit nem ismerhettem - legendája és a Kun család sorsa az , ami erre a dologra, ügyre érzékennyé tesz. Keresem a hasonló lelkületű, és érzelmű kun-ivadékokat. Kapcsolatot szeretnék velük az élő hagyományőrzés, a nosztalgiám és identitás zavaraim kiéléséhez. Ennek érdekében a jelen blog mellé fórumot is létrehoztunk. A lelkem visszasír egy olyan világot, egy olyan közösséget, ahol a bátorság, a hűség, a tehetség és a kegyesség voltak az alapértékek.
Dalban, Ghymes: Seregek közt