Ez a blog egy egykor élt hatalmas és vitéz türk nép más népekbe olvadt ivadékainak, speciálisan a magyar kun tudatúaknak szól. Akik hiányolják a bátorságot, a hűséget, a tehetséget, a kegyességet elismerő közösséget.
Mert a pusztai ember nekiveti hátát a pusztának és vigyáz, figyel így sem maga mögött, sem maga előtt nem lát senkit! És ha van szabadság, akkor ez az.
dr. Kun Péter keletkutató és fotóművész művészi igényű és értékű képein keresztül bepillanthatunk a ma is élő sztyeppei nomád népek csodálatos világába.
dr. Kun Péter a Mongol – Altaj kazakjai körében 2000 és 2001-ben végzett kutatásokat. Kutatási területe a ma is nomád életet élő kazakok néprajza, különös hangsúlyt fektetve a nomád lovaséletre és lovaskultúrára. 2003-ban megjelent könyve, a Szelek szárnyán , a sztyeppei nomádok lovaskultúráját mutatja be.
A nomád kazakok napjainkig megőrizték ősi életmódjukat, illetve a magyarsággal való rokonság tudatát. Számos hasonlóság fedezhető fel a magyar és a kazak kultúra között, néprajzuk tanulmányozásával jobban megérthetjük, elképzelhetjük a honfoglaló magyarság ránk hagyott emlékeit. Magukhoz legközelebb az alföldi kunokat tartják, akik Kötöny kánjuk vezetésével a 13. században telepedtek meg a Kárpát-medencében. A hazánkban új otthonra lelt kunok által a kazak és a magyar kultúra még szorosabban kapcsolódik össze.
Az Altájban élő kazakok kultúramegőrző szerepe a moldvai csángókéhoz hasonlatos. Ma is sok helyen lehet találkozni a több ezer soros hősénekeket éneklő zsiraukkal, a jurtáikban bőrfújtatókkal dolgozó kézműves mesterekkel, az ezüstveretes nyergeket készítő nyergesekkel. A telet vályogkunyhókban vészelik át, de amint kizöldül a gyep, csapatostól jelennek meg a fehérlő jurták a pusztán.
Vallásukat tekintve muzulmánok, de a sámánhit elemei is erősen élnek közöttük. Az Altáj világtól elzárt, hófödte csúcsai között még mindig él a lóáldozat szokása. A magyarok számára mindig többet jelentett Ázsiának ezen része, mely szoros összefüggésben állott és áll nemzeti öntudatunkkal, történelmünkkel.
1 megjegyzés:
dr. Kun Péter keletkutató és fotóművész művészi igényű és értékű képein keresztül bepillanthatunk a ma is élő sztyeppei nomád népek csodálatos világába.
dr. Kun Péter a Mongol – Altaj kazakjai körében 2000 és 2001-ben végzett kutatásokat. Kutatási területe a ma is nomád életet élő kazakok néprajza, különös hangsúlyt fektetve a nomád lovaséletre és lovaskultúrára. 2003-ban megjelent könyve, a Szelek szárnyán , a sztyeppei nomádok lovaskultúráját mutatja be.
A nomád kazakok napjainkig megőrizték ősi életmódjukat, illetve a magyarsággal való rokonság tudatát. Számos hasonlóság fedezhető fel a magyar és a kazak kultúra között, néprajzuk tanulmányozásával jobban megérthetjük, elképzelhetjük a honfoglaló magyarság ránk hagyott emlékeit. Magukhoz legközelebb az alföldi kunokat tartják, akik Kötöny kánjuk vezetésével a 13. században telepedtek meg a Kárpát-medencében. A hazánkban új otthonra lelt kunok által a kazak és a magyar kultúra még szorosabban kapcsolódik össze.
Az Altájban élő kazakok kultúramegőrző szerepe a moldvai csángókéhoz hasonlatos. Ma is sok helyen lehet találkozni a több ezer soros hősénekeket éneklő zsiraukkal, a jurtáikban bőrfújtatókkal dolgozó kézműves mesterekkel, az ezüstveretes nyergeket készítő nyergesekkel. A telet vályogkunyhókban vészelik át, de amint kizöldül a gyep, csapatostól jelennek meg a fehérlő jurták a pusztán.
Vallásukat tekintve muzulmánok, de a sámánhit elemei is erősen élnek közöttük. Az Altáj világtól elzárt, hófödte csúcsai között még mindig él a lóáldozat szokása. A magyarok számára mindig többet jelentett Ázsiának ezen része, mely szoros összefüggésben állott és áll nemzeti öntudatunkkal, történelmünkkel.
Megjegyzés küldése