ARVISURA

Az arvisura fogalom magyarul igaz szólás. Nem azonos az igazmondással, annál több. Mai fogalmainkkal az "írástudó" felelőssége és kötelessége. Hogy népe emlékezetét tovább vigye. Bizony egy-egy pusztai nép emlékezetét emberek hordozták. Mert a vándorló életmód nem tette lehetővé az agyagtáblák kiégetését, ahogy azt sumér városépítő és ciemberi civilizáció teremtő őseink azt tették. (No erre ellenérdekeltek azonnal felhördülnek, hogy már megint ez a sumér-magyar óéber duma. Igen. Fényes bizonyíték a kontinuitásra a székely-magyar rovásírás és a sumér ékírás nagyfokú egyezés. Mint afféla igazszóló ezt a gondolatot úgy fejezem be, aki nem hiszi, járjon utána!) Erre meg is teremtette az Úr (Teremtő) a memóriát. Gondoljunk csak bele, hogy a mai színészek is képesek több száz oldalt megtanulni és visszamondani. Gondoljunk csak bele abba, mi nótafák hány nótát - énekesen mondó üzenetet - ismerünk.

Ezzel együtt, avagy ennek ellenére a nagyhatalmi kurzusok (az aktuális politika) írástudók sorát használták, használják az agymosásra. Egy-egy nép élő emlékezetének felszámolására, a szürkeállomány - akár egy CD, avagy DVD - átírására. Magyarul ideológiai alapú történetírás. (Hány példája van ugye annak hogy háromszáz évvel az előtti eseményeket rögzítettek írásban? No ennek oka az, hogy akkor már nem lehetett élő ember aki protestálhatna a ferdítések, átírások ellen. Háromszáz év ugyanis ninimum 10 nemzedék.)
Van nekünk hun, kun, kán, han, szán (ami mind egyet, magyarul urat jelent) embereknek egy óriási kincsünk. Ez pedig a Paál Zoltán által "rótt" ARVISÚRA. Igaz szólásunkat fogom az elkövetkező időben "átismételni". Mert az ARVUSURA nem más, mint ami. Egy ősi nép emlékezete. Ahogy a zsidóság emlékezete a Biblia, úgy a kurultáj gyűjtőfogalmába tartozó népek emlékezete az ARVISURA.