2008. október 12., vasárnap

Arvisúra a magyar identitás tudatról

A magyarság fogalma egy gyűjtőfogalom. Beszélhetünk a magyar
- népről és populációról, azaz a vérségi kötelékről.
- nyelvről, kultúráról, szimbólumokról
- nemzetről és országról, nemzeti jelképekről.
Nálunk ezek a fogalmak sokaknak nem egyértelműek, mert a nevelés és a tömegkommunikáció bizonyos időszakokban geoföldrajzi helyzetünkből fakadóan más –és más hazugságokat táplált családi, népi, nemzeti emlékezetünkbe, kultúránkba. Nem vagyunk tehát egyszerű helyzetben, az önismeret dolgában. Jelen - letölthető - összeállítás szerzője az arvisúra, azaz az igazszólás alapjaira helyezkedik. Az igazszólás nem kötelező, sok esetben nem is előnyös ebben a térségben a ránk folyamatos nyomást gyakorló birodalmak és nagyhatalmak miatt. Ezekben a nehéz időkben nekünk magyaroknak tudnunk kell, honnan jövünk, hol vagyunk, és hova tartunk. Ennek érdekében született az identitásunkat tudatosító eszköz. Ez pedig nem más, mint a saját családfánk és saját geneológiai naplónk felfektetése, személyünk, etnikumunk felismerése. Mert az egy közröhej, hogy egy kétezer éve élt zsidó ember sorsának ecsetelésétől hangosak bizonyos helyek és a média, mi viszont nem ismerjük már a déd és ük szüleink egy részének nevét sem, nemhogy sorsukat.
Ősi kun átok: „Ki őseit feledi, áruló!”
Készítsd el te is családfádat, tudd meg ki vagy. Olvasd az ARVISURA-t!

Nincsenek megjegyzések: