Az irisórai szarvas

ÁPRILY LAJOS: Az irisórai szarvas

Virradt. A fákra egyre csendesebben
rivallt alá a mély felhő-torok.
Gáncsot vető boróka-rengetegben
akadtak rá a csorda-pásztorok.

A gornyikhoz levitte nemsokára
tarkóra vetve egy szilaj csobán,
s megvolt az alku egykettőre: ára
egy korty fenyővíz s egy marék dohány.

A simmentali borjának fogadta
fakorlátos, legeltető helyen,
tőgyén mohón csüngött az istenadta,
és elfeledte, hogy testvértelen.

És elfeledte a futó erecskét,
amely bukfenceket kacagva hányt,
s mely hűs homályba fogta gyenge testét,
el a zuzmószakállú ősmagányt.

És elfeledte a forrás kis odvát,
amelynek tükre csábító titok,
s ha eltikkadva meg-megszomjazott, hát
napverte, langyos vályúból ivott.

Kristály-tükörben nem láthatta mását,
mikor a szarva büszkén ütközött,
meg nem sejthette büszke származását,
és borjúnak nőtt fel borjak között.

És lett pompás agancsú háziállat,
vadász-szívekbe dobbantó remek,
s csudálva nézte, rajta mit csudálnak
csudálkozó kiránduló-szemek...

De nyárutón, mikor a kék havasról
omlott a köd s leszállt az ősz vele,
beláthatatlan ködruhás magasból
szarvasbőgés búgott a völgybe le.

S akkor: párát zihált remegve szája,
idegen lett palánkos otthona,
idegen lett testvére, mostohája -
s a ködbe hördült, mint az orgona.

Basarab

I. Basarab havasalföldi fejedelem 1310-1352
Neve kun eredetű, jelentése "királyatya" (baszar = uralkodni, aba=atya). Származása nem tisztázott. A két legismertebb kunnak, vagy tatárnak tartja, de szóba jöhet egyéb nemzetiség is, mert a román területeken sokáig nagy számban éltek besenyők, tatárok, úzok, kunok és brodnikok, s a román nemesség (kenézek) általában idegen származásúak voltak, főleg ezektől a népektől eredtek, akiknek maradékai a két országot lakták., mint például a Hunyadiak elődei is. A szélsőséges román nacionalista olykor történélemhamisító történetírás mindenáron románnak próbálja beállítani őt. Tihomir vajda fia, apjától örökölte a Seneslau és Litovoi területeket Olténiában.
Továbbiak: http://hu.wikipedia.org/wiki/Basarab

Lásd még Besszarábiát http://hu.wikipedia.org/wiki/Besszar%C3%A1bia

A Kunok törzseiről

Egyes arab források szerint a kun törzsszövetség kilenc, mások szerint tizenegy, illetőleg tizennégy törzsből áll. A hazai kútfők viszont a kunoknak csupán hét törzséről beszélnek. Ezeket a tudósításokat azonban nem szabad minden kritika nélkül rögtön mindjárt elfogadnunk. Az említett számokat ugyanis mind a régi, mind pedig a mai török népek egyaránt mesés, szerencsét hozó vagy bűvös számoknak tartják. Így aztán nem egyszer megesik, hogy a különböző számú, de nem mindig éppen hét, kilenc vagy tizennégy törzsből álló törzsszövetségeikről önmaguk is szívesen azt hirdetik, hogy azok hét, kilenc, illetőleg tizennégy törzs egyesüléséből keletkeztek. Ezt egyébként a honfoglaló magyarság törzseivel kapcsolatban is megfigyelhetjük. A hagyomány szerint ugyanis a magyarok törzsszövetségét szintén hét törzs alkotja. Ezért azután az eredetileg nem együvé tartozó Kürt és Gyarmat törzseket Bíborban született Konstantin császár is kénytelen egy közös néven említeni, ugyanakkor a honfoglaló magyarsághoz csatlakozott török kabarok három törzsből álló népéről - nehogy a 7-es szám bűvös erejét megsértse - nem azt mondja, hogy az a nyolcadik magyar törzs, hanem külön szól róluk.Mint már említettük, a latin nyelvű hazai oklevelek a Magyarországra beköltözött kunoknak - a keleti kútfőkkel ellentétben - csupán hét törzséről tudnak. De még e hetet sem sorolják fel névszerint, mindössze négynek a nevét találjuk meg az egyes forrásokban, ezek: Borcsul, Olás, Csortán, Koor vagy Kool. A többiek nevéről, sajnos, hallgatnak írásos forrásaink. Hogy hívták hát a többi kun törzset, s a magyarországi kunoknak valóban csak hét törzse volt-e? A magyar okleveles anyag ismeretében e kérdésekre egyelőre nem tudunk válaszolni. De az okleveleket mégsem kell hibáztatnunk, mert hiszen azokban csakis azon törzseknek nevei szerepelhetnek, amelyeknek egykor valamiféle peres, vitás ügyei voltak, s még a perlekedők okiratai sem maradtak ránk teljes számban. Ha valamelyest mégis csak előrébb tudunk lépni e kérdésben, azt elsősorban kunsági hely-, részben pedig családneveinknek köszönhetjük. Köztudomású, hogy népek, törzsek, nemzetségek neveit - különösen a törökségben - gyakran éppen a helynevek őrzik meg. A hely- vagy helységnévadásnak ugyanis egyik legegyszerűbb módja az, amikor egy terület vagy helység a rajta, illetve a benne letelepült törzsről, nemzetségről kapja a nevét. A honfoglaló magyar törzsek neveit is szerte az országban többször is megtaláljuk (pl. Kápolnásnyék, Bélmegyer, Tiszakürt, Füzesgyarmat, Gyöngyöstarján, Budajenő, Szamoskér, Dunakeszi stb.), s elhelyezkedésüket vizsgálva az illető törzsek hajdani szállásterületére, illetőleg széttelepítésükre vagy szétrajzásukra következtethetünk. Ugyanígy a kun törzsek neveiről, települési rendjükről is részint az okleveles anyag, az írásos források, részint pedig a ma is élő kunsági helynevek segítségével tudhatunk meg egyet-mást. De kunsági helyneveink közül csak azok esetében gondolhatunk törzs- vagy nemzetségnévi eredetre, amelyeket kun törzsnevekül már a kunok Magyarországra való beköltözése előtti időkből is ki tudjuk mutatni, vagy amelyek a kunokkal hajdan kapcsolatba került népek, törzseik neveivel egyeznek. Sőt, olyan helyneveinket is kun törzsneveknek tarthatjuk, amelyek megfelelői csak jóval később bukkantak fel valamelyik - esetleg éppen kun eredetű - török nép törzsneveiként. Ilyeneket többet is találunk a két Kunság területén. Így például mindenképpen kun törzs- vagy nemzetségnévi eredetű helynevek a Nagykunságon a karcagi Szálgor (ma Zádor), Tokszaba, Kongrulu, a kunmadarasi Zsalajír, a Kisújszállás határában levő Bajandor és Pecsene határrésznevek, továbá a kiskunsági Törtel, Tázlár, Bodoglár stb.

Forrás: http://www.terebess.hu/keletkultinfo/kunulas.html

Kunsági fi

Én vagyok a, én vagyok a kunsági fi ...

Én vagyok a, én vagyok a kunsági fi,
Nékem nem parancsol senki,
Sem a Jászság sem a Kunság,
Sem a karcagi bíróság

Én vagyok a, én vagyok a doktor legény,
Beteg a szeretőm szegény,
Szedek százféle virágot,
Egy se használ, véle hálok

Én vagyok a, én vagyok az, a ki nem jó,
Kocsmaajtó nyitogató,
Boros üveg emelgető,
Barna kislyány szeretgető.
Sörös üveg hajtogató,
Szőke kislány szomorító.

És aki hitelesen énekli: Berecz András nótafa, mesemondó

Husos kun orrom azt súgja, hogy ő is kun ivadék. Ám ha orrom félre vezetett volna - amiért igen álmélkodnék és dorgálás jár neki- tiszteletbeli kunnak akkor is elmegy. :)

Mit tudunk a kunokról?

Nekünk kun ivadékonknak az identitás tudatunkkal kapcsolatosan egyik legnagyob bajunk az, hogy nem tudunk kun történetírásról, amely az egykor büszke, országló nép ( Kunország) sorsáról szólna. Eleink Kötöny kunjainak ivadékai a századok során összeolvadtak a Kárpát-medence lakóival, a magyarsággal és a magyar populáció részévé váltak. A kunokról szóló leírások, mindazon információk és adatok amelyek ránk maradtak, kun népünk szövetségeseitől, ellenfeleitől és ellenségeitől maradt ránk. Valahol itt az Interneten olvastam egy írást arról, hogy valahol Ukrajnában az utolsó kun faluban meghalt az utolsó kun emlékezet hordozó. Népe az orosz politikai nyomás és iparosodás kapcsán - mint az indiánok - elvesztette gazdálkodásának alapjait, tudományát és az utolsó kun falu is befelulladt a vodkába. Emlékezetem szerint az írás arról szólt, hogy Magyarországra készült még a hatvanas években, mert ő úgy tudta, hogy az ővéi itt még megmaradtak. Eleink, Kötöny kunjainak ivadékai a századok során összeolvadtak a Kárpát-medence lakóival. V.G. Jan 1952-ben írt Dzsingisz Kán, illetve Batu kán könyvében megemlékezik Kötöny népéről, mely a mongol-tatár hódítás idején a Krím félsziget északi részén élt. Őket vetették ki annan Batu és hordái, majd a helyükre a krími tatárok kerültek. És lám milyen a történelem. Ebül szerzett jószág ebül vész, mert a krími tatárságot az oroszok tokkal-vonóval áttelepítették büntetésből Szibériába a II. világháborút követően. Magyar kunok, Kötöny népének ivadékai! Kutassuk hát az Internetet és gyűjtsük össze, beszéljük meg feljövőinkról szóló írásokat, feljegyzéseket.

Dalban Fonográf: A Tiszta ég

A kunok a kunok

Az iwiw közösségi portálon találtam rájuk. A "kipcsakokra". Kötöny maradék népének ivadékaira. Akik a forma felmutatásában vélik ugyanazt, amit én a lelkületetben. Igen. A lélek nem látszik. Az belül van. Kun Attila (Kuni, Bp. XVII. ker.) hozta létre a "kipcsak" közösséget "A kunok, a kunok" néven az iwiwen. Őket is várjuk ide.
Dalban: Pál, Kata, Péter jó reggelt

Konok kunok

Anyai ágon kun ivadék lennék. Nómen est ómen. Drága édesanyám Kun Margit lehelte belém ezt a lelkületet, érzést, hűséget. Szigorú és Büszke Kun Bertalan nagyapám - akit nem ismerhettem - legendája és a Kun család sorsa az , ami erre a dologra, ügyre érzékennyé tesz. Keresem a hasonló lelkületű, és érzelmű kun-ivadékokat. Kapcsolatot szeretnék velük az élő hagyományőrzés, a nosztalgiám és identitás zavaraim kiéléséhez. Ennek érdekében a jelen blog mellé fórumot is létrehoztunk. A lelkem visszasír egy olyan világot, egy olyan közösséget, ahol a bátorság, a hűség, a tehetség és a kegyesség voltak az alapértékek.
Dalban, Ghymes: Seregek közt